Mivel a legtöbb álláskereső manapság a keresőoldalakon kezdi az álláskeresést, hatalmas üzleti potenciál rejlik abban, ha már a jelentkezésük előtt megpróbálunk kapcsolatot kialakítani a potenciális alkalmazottakkal.
Íme, néhány egyszerű lépés, amellyel megfelelően megalapozható a kapcsolat, még mielőtt az álláskeresők a jelentkezés gombra kattintanának.
Értékes tartalmat tegyen közzé
Az álláskeresők szeretnék tudni, hogy a vállalat jelenlegi alkalmazottainak milyen munkahelyi tapasztalatai vannak – adjunk hát nekik ilyen információt.
Az Undercover Recruiter blog szerint az Egyesült Királyságban az elköteleződést kialakító tartalmak létrehozása jelenti a legnagyobb kihívást a tartalommarketinggel foglalkozók számára. Habár a vállalatnak a tartalommarketing felől megközelítve kell vonzó tartalmat kínálnia, a vállalatnak mindene megvan ahhoz, hogy az emberek által keresett eszközöket hozza létre. Ez azért van így, mert megvan a meghatározott célközönség (a potenciális jelentkezők), egy egyértelmű cél (emberek meggyőzése arról, hogy a vállalatnál szeretnének dolgozni), és tudjuk, milyen információra vágynak az olvasók (betekintés a vállalat hangulatába).
A legutóbbi LinkedIn Global Talent Trends (Globális szakembertrendek) jelentés rámutatott, hogy az álláskeresők a jelenlegi alkalmazottaktól szeretnének tájékozódni. Szeretnék megtudni, mit szeretnek és mit nem szeretnek ezek a munkavállalók a munkájukban, illetve a vállalattal kapcsolatban. Ha megadjuk nekik ezeket az információkat, a potenciális jelöltek megalapozott döntést hozhatnak arról, hogy szeretnének-e jelentkezni a pozícióra vagy sem. Minél tájékozottabb a jelölt, annál valószínűbb, hogy komolyan érdekli az ajánlott lehetőség, és annál valószínűbb, hogy megfelelően be tud illeszkedni a vállalati kultúrába.
A LinkedIn jelentése arra is rámutatott, hogy a jelöltek szeretnék, hogy a vállalatok őszinték legyenek a fluktuációval, valamint az átfogó célokkal és stratégiával kapcsolatban. Az álláskeresők szeretnék tudni, hogyan éri el a vállalat a kitűzött célokat, ezért ne ódzkodjunk ezek részletezésétől – természetesen észszerű keretek között.
Népszerűsítsük a vállalatot
Ha megvan az összes nagyszerű tartalom – legyen az blog, ajánlóvideók vagy az irodai életről készült fotók f–ki kell találni, hogy hova posztolva érhető el a legnagyobb hatás.
Érdemes párbeszédre ösztönző kérdéseket feltenni a közösségi médiában. A LinkedIn is támogatja ezt a megközelítést, szerinte: „A jó tartalom értéket közvetít a közönség felé, és hasznos információkkal látja el őket. Nem szabad egyoldalú párbeszédet folytatni a márkáról.” A cél az, hogy az emberek interakcióba lépjenek velünk, ezáltal növekedjen érdeklődésük.
Gondoljuk át azt is, mely tartalomformák mely csatornákon működnek a legjobban, és ennek megfelelően posztoljunk. Például a videós tartalmak különösen jól működnek Twitteren és Facebookon. A Twitter szerint a videóposztokat hatszor nagyobb valószínűséggel osztják meg, mint a fényképes tweeteket, miközben a Facebookon naponta több mint fél milliárd ember néz videókat. Bár hazánkban a Twitter helyét inkább a Facebook képmegosztó testvére veszi át. Márkaépítés szempontjából a Facebook, az Instagram és a LinkedIn nálunk a legjobb csatorna.
A közösségi média a passzív jelölteket is képes elérni. Előfordulhat, hogy néhány legjobb jelölt azon szakemberek közül kerül ki, akik ugyan nem keresnek aktívan új álláslehetőséget, de különböző platformokon követik a vállalatot. Ezek az emberek nagy valószínűséggel nem vesznek részt interjúkon más vállalatoknál, és nincs sok okuk arra, hogy hazudjanak vagy túlozzanak tapasztalataikkal és képességeikkel kapcsolatban.
A potenciális jelöltek bevonása
A márka ismeretségének egyik legjobb fejlesztési módja az, ha kapcsolatba lépünk a potenciális jelöltekkel. Ügyeljünk arra, hogy a vállalatunk megközelíthető képet fessen magáról – hiszen bátorítani szeretnénk az embereket, hogy jelentkezzenek hozzánk. A helyes hangnem használata rendkívül fontos segítség ahhoz, hogy az emberek eldöntsék, be tudnának-e illeszkedni a vállalati kultúrába vagy sem.
Egy kérdezz-felelek tartalommal felmérhetjük, milyen véleménnyel vannak a jelöltek a vállalatról, fontos betekintést nyerhetünk tehát abba is, hogy látja egy top tehetség a vállalatunkat. A legképzettebb és legtehetségesebb jelöltek nagyra tartják a vállalatot, vagy van még hova fejlődni? Megtudhatjuk, ha kapcsolatot alakítunk ki velük.
A kérdőívek segíthetnek annak kiderítésében, mit gondolnak a szakemberek a márkánkról, és hogy megfontolnák-e, hogy a vállalatnál dolgozzanak. A Twitter azt tanácsolta a vállalatoknak, hogy „fokozzák az emberek bevonását azáltal, hogy véleményeik, gondolataik és nézeteik megosztására bíztatják a közönséget.” Ez a tanács minden karrieralapú tartalomra vonatkozhat, amelyet a közösségi médiában posztolunk.
A Twitter ösztönzi a kérdőívek használatát és a nyitott kérdések feltevését is, amelyekkel „a vállalat iránt érdeklődő emberek kollektív kíváncsiságát célozhatjuk meg.” Ezáltal megtudhatjuk, milyen véleménnyel vannak az emberek a márkánkról. A Twitter szerint megmutathatjuk, hogy figyelünk a válaszokra – tájékoztathatjuk a közönséget az eredményekről vagy megoszthatjuk a válaszokat, amelyeket kaptunk.
Ez segít abban, hogy a potenciális jelöltek azt érezzék, meghallgatják és megbecsülik őket. Ez pedig létfontosságú szempont a munkáltatói márkaépítésnél. Ha már azelőtt azt mutatjuk, hogy márkánk bevonja az embereket és válaszol a kérdésekre, mielőtt az álláskeresők jelentkeznének a vállalathoz, előnyt szerezhetünk azon versenytársainkkal szemben, akik nem fektetnek be a potenciális jelentkezőkkel való kapcsolat kialakításába.
És, hogy mire vágynak még a munkavállalók, mi vonzó számukra, amiket érdemes közösségi aktivitásaink során hangsúlyozni?