olvass a sorok között.

ezekre figyelj álláskeresésnél.

Igazi karrierlehetőség, szakmába vág, ráadásul a munkáltató világszínvonalú és törődik az alkalmazottakkal. Tökéletesnek tűnő álláshirdetés. Jelentkezünk is rá. 

Az első interjú simán ment, a második és a harmadik is. Elfogadjuk az ajánlatot és izgatottan várjuk az első munkanapot. Ahol aztán jön a fekete leves. De hogyan lehet ez?

nem minden az, aminek látszik.

Az irodába lépve az első napon érezzük, hogy ez nem az, aminek látszott, és amire számítottunk. A hangulat nyomasztó, a kollégák kicsit sem barátságosak, a kultúra egész másnak hat, mint az interjún és még a beígért kávéból sincs a konyhában. 

Az álláshirdetésekben és az interjúk során használt jelzők és kijelentések van, hogy az első napon megdőlnek. Ennek hátterében sok esetben az állhat, hogy a toborzók vagy a vezetőség igyekszik jobb színben feltűntetni az adott pozíciót vagy a céget, amihez olyan hívószavakat használnak, ami pozitívabban tűnteti fel őket és több jelentkezőt vonz.

De hogyan ismerhetjük fel, ha kevesebb van a szavak mögött, mint valójában? Két lehetőség van: megpróbáljuk megérteni, hogy miért használják ezt a toborzási zsargont, vagy megtanulunk olvasni a sorok közt. 

miért használják a cégek ezeket a szófordulatokat?

Mert segítenek eladni az adott pozíciót. Egy jól megírt hirdetés több jelentkezőt fog bevonzani így, ezáltal több jelölt közül is választhatnak, és nagyobb eséllyel találják meg a legmegfelelőbbet a feladatra. Egy kecsegtető álláshirdetés esetén ritkán merül fel a jelöltekben, hogy nem biztos, hogy mindenben fedi a valóságot. 

Ha tehát tudjuk, hogy milyen gondolatmenet mentén íródnak ezek a hirdetések, könnyebb lesz kiszúrni a gyanús részeket is. Ezek valójában ugyanúgy marketing anyagok, mint egy termék, vagy szolgáltatás esetében, igyekeznek ez esetben a pozíció minden előnyét kiemelni és jelentkezésre ösztönözni az olvasót. Emiatt előfordulhat, hogy a használt kifejezések akár megtévesztőek is lehetnek. 

így értelmezzük az álláshirdetésekben használt kifejezéseket.

A megfejtéshez először meg kell határoznunk a hirdetés szövege alapján, hogy mit szeretnének eladni, mit (vagy miket) hangsúlyoznak igazán. Ezeknek nézzünk utána. Valóban ők a piacvezetők? Tényleg az ország legnagyobb ilyen profilú cége? A munkavállalói vélemények szerint is jó munkahely? 

Ezek a bárki számára elérhető információk és adatok ezt alá fogják támasztani. Ahogy a munkavállalók véleménye is a hirdetésben, vagy az állásinterjún elhangzottakat. 

Mindig vannak olyan intő jelek a kommunikációban, amikre érdemes figyelnünk és ha úgy érezzük, alaposabban utána kell járni a kérdésnek.

1./ homályos leírások.

Akár a munkakör, akár a cég leírása túl általános, nem tartalmaz semmi konkrétumot, az figyelmeztető lehet. A munkaköri leírásnak ugyanis mindig egyértelműen tartalmaznia kell a feladatokat és az ehhez kapcsolódó elvárásokat. Ha bármi hiányzik, vagy csak homályos utalások vannak rá, kérdezzünk rá az interjún. Az ördög mindig a részletekben rejlik, jobb, ha nem az első munkanapon derül ki, hogy nem teljesen az a feladat, amire gondoltunk a leírás alapján.

2./ buzzword-ök.

Sokszor láthatunk olyan figyelemfelkeltő hívószavakat (buzzword) álláshirdetésekben, amik ha nagyon elcsépeltek, szintén intő jelként értelmezendők. Íme néhány klasszikus megfejtése, a teljesség igénye nélkül: 

a./versenyképes fizetés.

A fizetés hirdetésben való pontos megjelölésének hiánya több okra is visszavezethető, akár az, hogy a kollégák ne ismerjék, akár a versenytársakkal szembeni előny/hátrány. A „versenyképes fizetés” pedig egy elég tág fogalom. Utalhat arra, hogy a munkakörhöz még nincs konkrét fizetés meghatározva és alkuképes mindkét fél részéről. Erre minden esetben érdemes rákérdezni az interjún. 

b./ teljesítmény alapú bérezés vagy bónusz.

Az On-target earnings (OTE) konstrukció leggyakrabban értékesítéssel kapcsolatos munkaköröknél jelenik meg. Ilyen esetben egy (alacsonyabb) alapbér kiegészül egy teljesítmény alapú résszel. Az interjún minden esetben kérdezzünk rá, hogy milyen célok elérése esetén milyen arányú jövedelemre számíthatunk az alapbér mellett, valamint a kifizetések gyakoriságára is érdemes kitérni.

c./ dinamikus.

Talán az egyik leggyakrabban használt jelző a szervezeteknél. Sok mindent takarhat, van, hogy az állandó pörgésre, van hogy az innovatív megoldások keresésére, vagy a folyamatos változásokhoz való alkalmazkodás iránti igényre utalnak vele. Kérjük meg az interjúztatót, hogy fejtse ki részletesebben, mit jelent ez az ő szervezetük esetében pontosan, így jobban megismerhetjük a szervezeti kultúrát, ami majd átjárja a mindennapokat.

3./ szervezeti kultúra.

A fent említett „dinamikus” jelző mellett gyakran előfordulnak egyéb utalások is a szervezeti kultúrára. A „tradicionális” vagy „hagyománytisztelő”sok esetben tekintélyelvű szervezetet takar, de akadnak néha olyan jelzők is („előrelátó”, vagy tech központú), amik lehet csak vágyott értékek a szervezetnél. 

Gyakori a leírásokban a „támogató környezet” kifejezés is, ami szintén több területen is megnyilvánulhat, akár a személyes fejlődés támogatásában, akár a közös sikerek elérésében. Érdemes rákérdezni, hogy ez pontosan miben nyilvánul meg a cégnél. Így megismerhetjük jobban a szervezeti kultúrát és el tudjuk dönteni, mennyire tudunk vele azonosulni. 

4./ régóta látható a hirdetés.

Ha ugyanazt az állásajánlatot már régóta látjuk különböző felületeken, vagy viszonylag gyakran jelenik meg újra, időszakonként, az szintén egy intő jel lehet. Előfordulhat, hogy egyszerűen csak nem volt elég jelentkező, vagy csak nem volt megfelelő tudással rendelkező jelölt, de az is, hogy többen visszautasították az ajánlatot, vagy próbaidő alatt gondolták meg magukat. Bármi is az oka, erről is kérhetünk információt az interjún, ha úgy érezzük, hogy valami nem kerek. 

vegyük kezünkbe a dolgot.

Napjainkban az álláskeresők sok területen (különösen a hiányszakmákban) erős alkupozícióban vannak, amit könnyedén előnyünkre is fordíthatunk. 

Az álláskeresést segítő platformok, mint a LinkedIn, a Glassdoor, vagy bármilyen egyéb oldal, ahol munkavállalók értékelhetik a munkáltatókat, komoly támogatást adhat a munkáltatók alaposabb feltérképezéséhez. 

Ha nem találtunk elég, vagy számunkra releváns információt a cég weboldalán, érdemes ezeket a felületeket is átnézni, ahogy egyéb social media csatornáikat is. Ezekből jobban megismerhetjük a szervezet életét, és sok mindent leszűrhetünk abból is, mit és hogyan kommunikálnak magukról kifelé. 

Ha van esetleg olyan ismerősünk LinkedIn-en, aki az adott cégnél dolgozik, akár tőle is informálódhatunk.

Abban az esetben, ha az interjút követően is maradtak bennünk kételyek, és nem tennék meg kérés nélkül az interjúztatók, kérdezzünk rá, hogy körbevezetnének-e minket az irodában, leendő új munkahelyünkön. Egy ilyen kis sétából egyértelműen kiderülhet az igéretek valóságtartalma, a munkahely kialakításától az általános hangulatig.

A Randstadnál fontosnak tartjuk, hogy a lehető legtöbb információval segítsük az álláskeresést. Ha bármilyen kérdésed merül fel, vedd fel a kapcsolatot tanácsadónkkal, aki végig támogat majd a kiválasztási folyamat során. 

Nézd meg aktuális álláslehetőségeinket:

megnézem az állásokat.