miért fontos a vállalati kultúra az álláskeresésnél?

A vállalati kultúra azt jelzi, hogyan és milyen értékek mentén működik egy cég. Ahhoz, hogy megalapozottan döntsünk egy-egy állásajánlat elfogadásáról, mindenképpen érdemes előzetesen is tájékozódni, és elgondolkozni rajta, hogyan illünk majd az adott munkahelyi környezetbe. 

A vállalati kultúra olyan tényező, amelyre a fejlődő szemléletű szervezetek manapság egyre nagyobb figyelmet fordítanak többek között a fluktuáció kezelése érdekében, amely többszörös mértékűvé válhat, amennyiben a munkakörnyezet nem elég megnyerő a dolgozók számára.

a vállalati kultúra fogalma.

A vállalati kultúra lényegében a cég személyisége. Olyan elemeket foglal magában, mint a szervezet által képviselt értékek, a jövőre vonatkozó elképzelések, a munkakörnyezet, vagy a munkavállalók céggel szemben támasztott elvárásai. Meghatározhatja az öltözködési szokásokat, a céges kommunikáció stílusát és a dolgozók egymás közti interakcióinak hangnemét is.

Aki olyan, konzervatívabb kultúrájú vállalatnál dolgozik, mint egy ügyvédi iroda, vagy egy könyvelőcég, attól valószínűleg elvárják, hogy elegánsan öltözködjön, bizonyos helyzetekben legyen távolságtartó, és kifejezetten tiszteletteljes stílusban beszéljen a feletteseivel. Ezeken a helyeken a vállalati kultúra rendszerint hivatalosabb, formálisabb jelleget ölt a hétköznapokban.

Ezzel szemben, ha egy újabb iparágban dolgozunk – mint a tech, vagy bizonyos marketing területek – a légkör valószínűleg fesztelenebb lesz. Elképzelhető, hogy a főnökünkre kollégaként tekinthetünk, sőt, egyes esetekben akár barátként is. Ezeknek a szervezeteknek általában kötetlenebb a vállalati kultúrája: sokszor játékok is rendelkezésre állnak a munkahelyen offline és online a lazításhoz, és gyakoribb a rugalmas munkaidő. A fontosabb szakmai megmérettetések kivételével jellemzően kevésbé szigorúak az öltözködési szabályok is – otthoni munkavégzés esetén ez fokozottan érvényes.

mit jelent a vállalati kultúra a munkáltatóknak és a munkavállalóknak?

Vannak cégek, ahol erre alapvető marketingeszközként tekintenek, amellyel képesek meggyőzni a megfelelő jelölteket, hogy őket válasszák, a már ott dolgozókat pedig, hogy elkötelezettek maradjanak a szervezet iránt. A munkáltatóknak érdemes átgondolniuk, mi jelent valós értéket a munkavállalók számára, és ezt hogyan tudják beépíteni a vállalati kultúrába.

Mindez a munkáltatói márkaépítéshez vezethető vissza. Ha egy vállalat felépített magáról egy jól meghatározott képet, munkavállalóként könnyebb elképzelnünk, beleillünk-e az adott környezetbe. Ha számunkra vonzóbb egy olyan munkahely, ahol teljes mértékben a feladatainkra tudunk koncentrálni, és a hivatalos munkaidő lejártával hazamehetünk, könnyen lehet, hogy nem fogjuk jól érezni magunkat annál a vállalatnál, amely éjszakába nyúló céges programokról posztol a közösségi médiában. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy egy adott vállalati kultúra nem feltétlenül jelent egyforma viselkedésformát is a különböző csapatok és feladatkörök esetében. Fontos tehát, hogy minél több információt gyűjtsünk a munkáltatói márkáról, de tartsuk észben: nem biztos, hogy az így kirajzolódó kép lesz a jellemző a jövőbeli mikrokörnyezetünkre is.

A vállalat etikai megfontolásait szintén érdemes tekintetbe venni. Amellett, hogy illenek-e a kvalifikációink az adott munkakörbe, azt is gondoljuk át, tudunk-e azonosulni a cég tevékenységével, és hitelesen tudjuk-e képviselni. Elkötelezett vegánként például biztosan nem szívesen promotálnánk nap mint nap egy húsipari márka termékeit.

a tudás hatalom.

Minél pontosabb információkat tudunk szerezni arról, milyen értékek vannak jelen az adott munkakörnyezetben, annál biztosabban tudjuk felmérni, beváltaná-e számunkra a hozzá fűzött reményeket. Mindenképpen nézzük át a vállalat kommunikációs platformjait: a honlapot, közösségimédia-oldalakat – a jelenlegi egészségügyi helyzetben az új bejegyzések mellett a régebbi információkat is érdemes áttekintenünk, hiszen ezek valószínűleg reprezentatívabban mutatják be a közösségi életet. Hasznos lehet továbbá ismeretségi körünket bevetve egykori vagy jelenlegi alkalmazottakat is megkérdezni a témában – ügyelve rá, hogy utóbbi esetében egy potenciális leendő kollégával vesszük fel a kapcsolatot. Ne tekintsünk viszont kutatásunk eredményére első kezes tapasztalatként! Gondoljuk át, mi az, ami igazán fontos számunkra a munkahelyen, és ne csak a látszat alapján döntsünk.

A kiválasztás folyamatában az állásinterjúk is kiváló lehetőséget nyújtanak az információgyűjtésre. Feltehetjük a kérdést, hogy hogyan alakulna egy átlagos munkanap számunkra, milyen közös programokban vehetünk részt, melyek lennének az első feladataink és milyen területeken számítanak leginkább a segítségünkre. Ebből nem csak az derülhet ki, hogy milyen mértékű leterheltségre, és empátiára számíthatunk a munkáltató részéről, hanem az is, hogy mennyire tudatosak a szerepkörünket illetően, felkészülten várnak-e minket. Ha személyesen találkozunk a vállalat képviselőivel vagy a potenciális felettesünkkel, amellett hogy szóban is érdeklődünk a munkahelyi hétköznapokról, nézzünk körül az irodában, és mérjük fel mennyire találjuk kellemesnek, hozzánk illőnek a környezetet. Amennyiben online zajlik a kiválasztás – és a belépést követően is várhatóan távmunkában kezdünk majd –, különösen fontos, hogy a virtuálisan nehezen felmérhető tényezőkről is tájékozódjunk, hiszen idővel ezek a körülmények is munkahelyi életünk részévé válhatnak majd.

A vállalati kultúrába való beleillés („cultural fit”) persze a munkáltatónak is fontos szempont, sokszor akár a legfontosabb. Akiről úgy látják, hogy jól passzol a szervezethez, az nagyobb valószínűséggel kerül a pozícióra esélyesek közé.

vállalati kultúra és hozzáadott érték.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a vállalati kultúra fontosságát. A Deloitte globális emberi erőforrás trendekről szóló 2016-os kutatásából kiderül: „Ha egy szervezet vállalati kultúrája egyértelműen összhangban van üzleti stratégiájával, olyan embereket fog vonzani, akik jól érzik magukat benne, ami pedig a munkatársak erős elkötelezettségéhez vezet”.

A kutatás szerint néhány faktor dönti el, mennyire sikeres egy adott munkakörnyezet. Úgy tűnik, a HR szakemberek és a felsővezetők megértették: a teljesítmény mértéke szorosan összefügg a céges kultúrával. A megkérdezettek 87%-a találta fontos, 54% pedig nagyon fontos tényezőnek.

Egyes vállalatok ugyanakkor más szemszögből közelítik meg a kérdést. Számukra nem elsősorban a céges kultúrába való beleillés számít, hanem az úgynevezett „kultúrához való hozzájárulás”. Az, hogy egy dolgozó mit tud hozzáadni a vállalat értékeihez, náluk nagyobb súllyal esik latba, mint az, hogy mennyire illeszthető be a szervezetbe. Ezek a vállalatok inkább azt figyelik, a leendő kolléga tud-e új szempontokat behozni az adott munkahelyre, illetve, hogy bizonyos értékekhez igazodik-e. A szervezet sokszínűsége ugyanúgy kulcsfontosságú tényező lehet a hosszú távú üzleti sikerhez.


Álláskereséskor tehát igyekezzünk a vállalati kultúráról is minél több információt gyűjteni, és próbáljuk elképzelni magunkat az adott munkakörnyezetben. Hosszú távon komfortosabbak érezhetjük magunkat és ezáltal jobban teljesíthetünk ott, ahol jól érezzük magunkat.

tudjon meg még több érdekességet a munka világáról a Randstad karrieroldalon!

érdekel