Nemcsak a Facebook vagy LinkedIn profilunk fejlesztéséről, vagy egy sikeres állásinterjú-szereplésről van szó, hiszen az átgondolt énmárka mindezekre hatással lesz. Szőke-Gál Diát, a Randstad executive search managerét és Rác Ildikót, a Randstad senior executive consultantját a hazai self-branding trendekről kérdeztünk.
miért van szükségünk énmárkára?
Mert a selfbranding egy ígéretben foglalja össze, milyen értékeket adhatunk a leendő munkahelyünknek, és miért mi vagyunk a legjobb jelöltek egy adott pozícióra. A fejvadászok csupán pár másodperc alatt hoznak döntést arról, melyik jelöltet hívják be egy állásinterjúra, és énmárkánk segít abban, hogy kiemelkedjünk az állásra pályázók tömegéből.
A tudatos énmárka építés módszerét egyre többen alkalmazzák a karriertervezés során, hazánkban mégis kevesen élnek ezzel a lehetőséggel.
– Magyarországon gyakran a jelöltek helyzetétől is függ, hogy mekkora hangsúlyt helyeznek erre a területre – osztották meg velünk tapasztalataikat a Randstad szakértői – Általában az aktív álláskeresők nagyobb figyelmet fordítanak az önéletrajz és a közösségi médiában található profil kialakítására.
A munkahelyváltást még csak fontolgatóknak szintén érdemes énmárkát építeni. Lehet, hogy így figyel fel rájuk egy fejvadász, és az új pozíció friss lendületet ad a karrierjüknek.
hogyan tervezzük meg tudatos énmárkánkat?
Először a saját gondolkodásunkban tisztázzuk, melyek a legfontosabb erősségeink és gyengeségeink. Ennek a szemléletnek a CV-ben is meg kell jelennie.
A Randstad szakértői szerint a self-brandingelt önéletrajz lényegre törő és jól strukturált. Nem tucat, mert látszik rajta, hogy a jelölt dolgozott vele, és ezen keresztül az egyéniségét is képes megmutatni.
– Tanácsadóként rendszerint az adott terület válogatja, hogy éppen mit nézünk az interjún vagy az önéletrajzban – avattak be minket a választási szempontokba a Randstad toborzási szakemberei – Az IT területen például jellemző, hogy a szakmai kritériumokat (a meglévő minősítéseket, a programnyelveket, az egyéb 3-4 betűs rövidítéseket) nézzük, és kevesebbet foglalkozunk azzal, mennyire jól strukturált vagy színes-szagos az önéletrajz. Olyan területen, ahol a jelentkezők száma magas, mi is megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy az önéletrajz tartalmán kívül figyelembe vegyük a kialakítást is, hiszen ez sok mindent elárulhat a jelentkezőről.
De vajon hogyan alakítsa ki az énmárkáját egy pályája elején álló álláskereső?
self-branding pályakezdőknek
A Randstad fejvadászai gyakran a közösségi média platformokon keresnek jelölteket. Általában azt javasolják az aktív álláskeresőknek, hogy minél részletesebben töltsék ki a LinkedIn profiljukat a releváns kulcsszavakkal, így a keresés során könnyebben rájuk találnak. A megfelelő fotó kiválasztása szintén kiemelheti az embert a tömegből, egy kevésbé előnyös kép és egy hiányosan kitöltött profil pedig eltántoríthatja a tanácsadót attól, hogy felkeresse a jelöltet. A közösségi médiában aktív álláskeresőként kerüljük a szélsőséges megnyilvánulásokat és a kompromittáló képeket, mert ezek negatívan befolyásolhatják a megítélésünket.
Pályakezdőként az énmárka formálásakor érdemes megemlíteni a CV-ben és a közösségi oldalakon azt is, ha releváns önkéntes munkát végeztünk, mert ezzel alátámasztjuk munkabírásunkat, soft-skilljeinket, a csapatmunka-tapasztalatunkat. Minden egyetemi, főiskolai tevékenységről fontos írni, amiből kiderül, hogy nem csak magányos harcosként álljuk meg a helyünket, hanem igazi csapatjátékosok vagyunk.
Merjünk véleményeket, ajánlásokat kérni a tanárainktól és azoktól, akiknek ebben az időszakban dolgoztunk, mert ez is meggyőzheti a leendő főnökeinket, hogy érdemes alkalmazni minket!
self-branding munkatapasztalattal rendelkezőknek
Rutinos munkavállalóként ajánlást kérhetünk a korábbi főnökeinktől, és az önéletrajzunkban említsük meg a legnagyobb kihívással, szakmai fejlődéssel járó projekteket is.
Legyünk bátrak, ha jók vagyunk a saját szakterületünkön! Kérjünk szakmai ajánlásokat, megerősítéseket az ismerőseinktől, a kollégáinktól a LinkedIn profilunkra, ami kereséskor előrébb sorolja majd a mi profiloldalunkat, és meggyőzi a toborzó szakembereket is! Írjunk őszintén az erősségeinkről a CV-ben és a LinkedIn-en, de csak valós dolgokat állítsunk. Kínos helyzeteket okozhat, ha azt írjuk, hogy felsőfokon beszélünk angolul, az interjún pedig csak alapszinten tudunk válaszolni a feltett szakmai kérdésekre. A Randstad toborzási szakemberei is figyelnek az ilyen apró eltérésekre:
– Amennyiben az interjún valamiben eltérést tapasztalunk az önéletrajzhoz képest, arra biztosan rá fogunk kérdezni, hogy még pontosabb képet kapjunk az adott időszakhoz kapcsolódó történésekről.
Gondoljuk át az erősségeinket és a gyenge pontjainkat, aztán célozzuk meg álmaink állását! Sikeres self-brandinget kívánunk mindenkinek!