a fizetés a legfontosabb magyarországon, miközben gyökeresen megváltozik a munka világa.

fizetés mindenekelőtt, de..

Nem újdonság, hogy a magyar munkavállalóknak a munkahely választásában a legfontosabb a fizetés. Ami újdonság, hogy világszinten a munka-magánélet egyensúlya fontosabb. Eddig csak az olyan gazdagabb országokban volt ez így, mint Norvégia. Nagyon érdekes, hogy hazánkban az IT (digital) szakembereknél kiugró a fizetés fontossága 2025-ben, ami jó hírnek könyvelhető el: a kereslet irántuk nő. Ez a gazdaságban zajló beruházásokra utalhat, aminek élénkülése mindenképp biztató.

A kétsebességes gazdaság, azaz hogy vannak olyan iparágak és esetleg olyan cégek, ahol az üzletmenet virágzik, más helyzetben vannak, mint azok, akik piaci kihívásokkal küzdenek. Az év eleji Randstad HR trend survey B2B kutatásból már láttuk, hogy a cégek 50 százaléka számolt árbevétel növekedéssel ebben az évben, ami 5 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. Ezt nem szabad lebecsülni, mert a „bezzeg országokban”: Csehországban és Romániában az optimista cégek aránya kevesebb volt.

Tudni kell, hogy szinte minden magyar cég (97%) szeretett volna fizetést emelni a kollégáinak. Ezt úgy tudják elérni, hogy minden tízedik cég leépít, minden nyolcadik nem pótolja a munkavállalót, aki kilép. A munka hatékonyságának növelése az átszervezések/beruházások révén európai konvergenciánk alappillére.

A fizetésemelés nem jelenti azt, hogy a cégek közül mindenki követni tudja a valós vagy érzékelt inflációt.

A felmérés előtti 6 hónapban a munkavállalók 17 százaléka váltott munkahelyet, ami különösen erős a kékgalléros és az IT dolgozók körében (20-20%). Majdnem a magyar munkavállalók harmada (31%) váltani szeretne, nagyon sokan nem elégedettek a jelenlegi helyükön.

Egy másik gondolat az inflációról. Csodáljuk a cseheket, románokat azért, hogy többet keresnek vagy legalábbis fizetésük értéke magasabb, mint nálunk. Jobb a képzésük, nagyobb hozzáadott értékű munkát tudnak elvégezni?

Mi magyarok összeszerelő üzemekben dolgozunk. Ha nő még százötvennel a gyáraink száma, ahogy ezt ígérik, akkor sajnos a fizetések szintje ettől nem biztos, hogy változni fog. A vizionált 300 ezer még bevonható munkaerőt nehezen találom.

De az is igaz, hogy 9 éve, mióta felügyelem a cseh és román piacokat, konstans 3-5 százalékos bérinfláció volt náluk évente, hasonlóan hozzánk. A különbség az, hogy egy euró ugyanúgy 5 lej körül mozgott (a választási kavarás miatt a napokban 5,1), mint ahogy mindig 25 koronát adtak érte az elmúlt években, míg nálunk 30 százalékkal csökkent a forint értéke euróban ugyanazon időszak alatt.

Jó lenne, ha nem játszanánk a forint gyengülésére, amikor különben szép külkereskedelmi többletünk van.

Az erős forint rákényszerítene bennünket a munka hatékonyságának fokozatos növelésére, mint tette ezt a stabil fizetőeszköz a régió más országaiban. Segítene ez is konvergálni az európai átlaghoz.

a biztonság és a környezet kiemelten fontos

A magyar munkavállalók választásában a munkahely biztonsága hatalmasat ugrott előre. Az emberek nem érzik biztonságban magukat, fontos nekik, hogy bízzanak a munkahelyben. Ez persze nem akadályozza meg őket, hogy végigmenjenek egy másik cég kiválasztási folyamatában, majd az ajánlattal zsebükben szemrebbenés nélkül zsarolják meg jelenlegi munkaadójukat magasabb fizetésért.

A második kritérium a kék- és a fehérgalléros munkavállalók körében a munkahelyi környezet, amiért persze elsősorban a vállalat menedzsmentje tehet. Külön érdekes a munka/magánélet egyensúlyának fontossága. Míg nálunk az IT-soknak ez különlegesen fontos, meglepő látni, milyen gyorsan zsugorodik az otthoni munkavégzést (home office-t) kínáló munkahelyek száma: 6,5% ponttal vannak kevesebben, akik megkapták a választás lehetőségét, hol dolgozzanak, mint egy évvel korábban.

AI forradalom elindult, ne maradjunk le. Jövőnkről beszélve érdekes mestersége intelligencia használata. Tízből hat magyar dolgozó sosem használta még. Az IT-sok 33 százaléka minden nap, vagy rendszeresen használja. Jó lenne nem lemaradni erről a vonatról: a cseheknél csak 4% ponttal kevesebb a sose AI-t használók aránya. Azaz még nem húztak el.

A magyar gazdaság tükörképe az iparágak népszerűsége

Az iparági felmért cégek adatainak összesítése után kiderült, hogy a magyarok leginkább az IT, a szolgáltató központok és a telekommunikációs szektorban szeretnének dolgozni. Hozzá kell tenni, hogy a magas vonzerő mellett még mindig kevesen ismerik az IT és a szolgáltató központok cégeit.

Érdekes tendencia kristályosodik ki a szolgáltató központok, lánykori nevükön SSC-kben. A kezdeti tranzakcionális könyvelési, vevőszolgálati feladatok után az értékláncon felfelé menve mára MINDEN fehérgalléros pozíciót egy olcsóbb, jó munkaerővel ellátott lokációba visznek: mérnöki feladatok, értékesítés, jog, marketing, menedzsment. A globális topvezetők is itt székelnek.

Sok magyarországi központ szépen fejlődik ebbe az irányba, újakat azonban csak nagyítóval találni.

Eközben Indiában tavaly 300 új centert alapítottak a nemzetközi vállalatok. Szerencsére a Randstad ebben is érdekes. Az egyik legnagyobb indiai városban, Hyderabadban levő 1400 fős centerünk itt Budapesten alapított új HR képzésre, toborzásra szakosodott központot. Lám a folyó is folyhat visszafelé, ha megmutatjuk az útját.

A vonzerő mellett fontos az ismertség is. Ebben a telekom, a kereskedelem és a pénzügyi intézetek vezetnek: természetes, hiszen mindennapi életük során ezekkel a cégekkel rendszeresen találkoznak az emberek.

A magyar gazdaság ellentmondásos helyzetét mutatja, hogy az iparágak nagy részénél a vonzerejük csökkent, legyen szó autóiparról, élelmiszeriparról, logisztikáról.

Az egyetlen stabil iparág a kereskedelem volt, az átlag mögött azonban kétszeres különbség van a legnépszerűbb IKEA és a sereghajtó élelmiszerkereskedő között. A telekom kiköszörülte a tulajdonosváltások okozta bizonytalanságot. Végre a jobb pénzügyi szektoreredmények lehetővé tették, hogy a bankok, biztosítók többet foglalkozzanak a munkavállalókkal. Ezt pozitívabb megítélésük is visszatükrözte.

Az abszolút nyertes 2025-ben meglepetésre a Deutsche Telekom IT Services, a német cég hazai IT cége lett. Nem érdemtelenül. A második Lego és a harmadik Audi ismerős lehet az eredményeket évek óta követőknek. Szisztematikus, törődő, fejlesztő munkájuk eredménye visszaköszön a megkérdezettek körében is.