munkaerő-piaci körkép 2020. // az IT szektor trendjei

A Randstad szakértőit a legfontosabb munkáltatói és munkavállalói trendekről, illetve a jelenlegi egészségügyi helyzet lehetséges hatásairól kérdeztük.

Mire számíthatunk, ha munkavállalóként IT területen szeretnénk elhelyezkedni vagy munkáltatóként próbáljuk megtalálni a legmegfelelőbb munkaerőt a magyar piacon? Kérdéseinkre Demeter Csaba, a Randstad Technology Operations Managere és Erdei Helga IT Recruitment Branch Manager válaszolt.

Melyek jelenleg az IT szektor legfontosabb trendjei munkáltatói és munkavállalói oldalról?

A vállalatok stratégiájának egyre gyakrabban része a digitalizáció, ennek megvalósításához pedig szinte mindenhol szükség van jól képzett IT szakemberekre. Munkáltatói oldalról tehát minden eddiginél nagyobb igény van felkészült, angolul jól beszélő, a modern technológiákat jól ismerő kollégákra. A munkavállalók közül sokan tisztában vannak azzal, hogy ez egy keresett szakma, ennek megfelelően egyre többen választják az informatikát már az egyetemen, de sokan jelentkeznek egy-egy cég által kínált átképzésre is annak ellenére, hogy mást tanultak korábban. Sajnos az is jellemző, hogy az IT szakon tanulók sokszor nem fejezik be a tanulmányaikat, hanem inkább az első munkájukra fókuszálnak.

Mennyire számítanak versenyképesnek a magyar informatikusok?

Továbbra is elmondható, hogy Nyugat-Európához viszonyítva a magyar informatikusok versenyképesek. A tudásuk, érdeklődésük, rátermettségük és tanulási hajlandóságuk van ugyanolyan szinten, mint egy nyugat-európai IT szakemberé, viszont a bérük akár 50%-kal is kevesebb lehet. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ebben a szektorban sokkal kisebbek a bérkülönbségek a magyar és a nyugat-európai szint között, mint más ágazatokban, és ha a külföldi munkavállalás során felmerülő kiadásokat is ideszámítjuk, akkor még kisebbek az eltérések. Emellett a külföldi cégek sokszor úgy gondolják, hogy itthon még inkább motiváltak az IT szakemberek egy jó állás megszerzésére vagy a továbbtanulásra és karrierépítésre.

Hol tart a magyar IT-munkaerőpiac a külföldi viszonyokhoz képest?

A magyar IT piac teljes mértékben lépést tud tartani a nemzetközi trendekkel. Ennek egyik oka a magas színvonalú felsőoktatás, amit már sok vállalat felismert. A nagyobb multinacionális cégek sokszor már az egyetemekkel is felveszik a kapcsolatot, támogatják őket, laborokat hoznak létre, ezzel segítve az IT szakemberek és mérnökök modern eszközökkel való képzését. Emellett ösztöndíjakat adnak és gyakornoki programokat indítanak, hogy már az egyetemi évek első felében is kapcsolatba lépjenek a leendő szakemberekkel, és hogy később is megtartsák őket. Ez azért is fontos, mert a munkavállalói piac itthon kisebb, ezért sok esetben tovább tarthat megtalálni a megfelelő jelölteket. Egy másik fontos különbség, hogy Magyarországon kevésbé jellemző a nyitottság az alvállalkozói együttműködésre, a munkavállalók a bejelentett munkaviszonyt preferálják, de a cégek is előszeretettel építenek saját csapatot házon belül.

Melyek a legnépszerűbb állások, illetve a hiányszakmák jelenleg az iparágban?

Tapasztalataink alapján továbbra is népszerűek a szoftverfejlesztői pozíciók, ezek közül is a legelterjedtebbek a Java, a .NET, a JavaScript, a Python, de egyre népszerűbbek azok a pozíciók is, ahol big datához kapcsolódó feladatokat kell ellátni, tehát nagy adathalmazoknak az elemzését, értelmezését, következtetések levonását és összefüggések felismerését kell a mindennapi munkában megvalósítani.

Az agilis munkavégzéshez kapcsolódó munkakörök is keresettek, mint például a scrum master pozíciók, az agilis coachok, amely pozíciók néhány évvel korábban még nem igazán voltak ismertek. A piac méretéből adódóan bizonyos munkakörök betöltésére kevés az elérhető szakember Magyarországon, ilyenek például a cloud-mérnökök, ezek közül a legnépszerűbbek az Amazon AWS, illetve az Azure, a Microsoft felhőszolgáltatásai.

Sokan keresnek DevOps szakembereket, akik egyszerre foglalkoznak szoftverfejlesztéssel és infrastruktúra-üzemeltetéssel is. Az RPA (Robotic Process Automation) szakemberek kifejezetten népszerűek a munkaerőpiacon, illetve az ERP, CRM rendszerek – ezen belül is a Salesforce és a felhőalapú ERP rendszerek –  fejlesztői, üzemeltetői ritkák. Továbbra is elmondható azonban, hogy összességében mintegy 20-25 ezer betöltetlen IT állás van az országban.

Melyek azok a kompetenciák, amelyeket a munkáltatók keresnek a kiválasztás során?

Sokszor még mindig az tapasztalható, hogy munkáltatói oldalról is sokkal hangsúlyosabbak a szakmai, technikai elvárások, de a soft skillek és a társas készségek is egyre nagyobb szerepet kapnak, amelyek fontosak lehetnek a hosszú távú sikeres együttműködéshez, ilyen például a rugalmasság és az adaptáció. Ennek oka, hogy a technológia folyamatosan fejlődik és a munkaadók sokszor elvárják azt, hogy egy adott pozícióban, ahová konkrét elvárásokkal vettek fel egy új kollégát, lépést tudjanak majd tartani a változó technológiákkal.

Igény van a folyamatos önképzésre és tanulásra, az új technológiák elsajátításra is. A munkaadónak sokszor az is fontos, hogy egy olyan  szakemberrel dolgozhasson együtt, akinek saját célja és belső motivációja, hogy folyamatosan képezze önmagát: legalább a karrierje elején a munkatapasztalatot kiegészítve otthon is hobbi szinten kis projekteken dolgozzon, fejlesszen és ne csak a munkaidejében foglalkozzon a szakmájával. Emellett fontos az önállóság is, hiszen ezek a cégek gyakran biztosítanak home office lehetőséget.

Hogyan képes az oktatás lekövetni a tudás és a technológia gyors változását?

A felsőoktatási intézmények jó elméleti alapokat nyújtanak és alkalmanként modern, a hétköznapokban használt technológiákra is meg tudják tanítani a hallgatókat. Az elmélet azonban nem elég, egy jó állás megszerzéséhez gyakorlati ismeretekre is szükség van, a kiválasztás során előnyben lesznek azok a jelöltek, akiknek már van valamilyen tapasztalatuk. Érdemes az egyetem mellett szakmai gyakorlatot szerezni még a diploma megszerzése előtt és belelátni abba, hogy a tanultakat hogyan tudja majd felhasználni a munkavállaló a mindennapokban. A szakmai gyakorlat mellett fontos tényező lehet az is, ha valamilyen hobbiprojektben vett részt a jelölt, saját szórakoztatására vagy gyakorlásképpen végzett fejlesztéseket. Arra bátorítunk mindenkit, hogy ezeket is nyugodtan mutassák meg egy interjú során, jó pontot jelenthet.

Mik az IT szektorban való elhelyezkedés előnyei?

A versenyképes fizetés és hosszú távú biztos állás a folyamatos fejlődés lehetőségével mindenképp a szektor mellett szól. A pályakezdők esetén az első öt évben nagyon dinamikus például a fizetések emelkedése, ezen időszak végére akár háromszorosára is nőhetnek a bérek a kezdetihez képest. Később lelassul ugyan a növekedés, de még így is magasabb juttatásokra számíthatnak a jelöltek. Itt egyébként a hiányszakmák és speciális területek esetén is van különbség. További előny a munkavállalók és munkáltatók között is népszerű home office lehetőség is, ami hetente akár több napot is jelenthet, hozzájárulva ezzel a work-life balance kialakításához.

A vállalat típusai közül melyiket preferálják az álláskeresők? Vonzóbbnak számít-e például egy startup, mint a multinacionális környezet?

Az IT szakemberek gyakran a kis- és középvállalatokat preferálják, sokan tartanak ugyanis attól, hogy ha egy nagy multinacionális cégnél vállalnak munkát, csak cseppek lesznek a tengerben és nem lesz rálátásuk a projektek egészére. Bár vannak pozitív kivételek és sok, az informatikusok által kedvelt multinacionális cég van jelen a piacon, az általános trend mégis inkább a kkv-k felé sodorja őket. A startupok pedig már korántsem annyira népszerűek, mint néhány évvel korábban, ez leginkább a még ki nem alakult folyamatokkal, vagy akár a feltőkésítés előtti bizonytalanságokkal van összefüggésben.

Milyen trendek várhatók IT területen a következő években? A jelenlegi egészségügyi helyzet kapcsán érezhetők már most változások a piacon?

Az szinte biztos, hogy legalább a jelenlegivel azonos mennyiségű, de valószínűleg még több IT szakemberre lesz szükség a jövőben. Feltételezhetően terjedni fognak Magyarországon is azok a technológiák, amelyek most még ritkának számítanak, és csak nagyobb piacokon érhetők el szélesebb körben. Biztosan egyre több olyan szakemberre lesz szükség, akik robotikával, automatizációval foglalkoznak. Ennek az az oka, hogy egyre többször váltják ki a jelenleg manuálisan végzett munkát szoftverekkel, vagy automatizált, robotizált folyamatokkal, ezért nőni fog az igény azokra a munkavállalókra, akik nemcsak a technológiai, hanem az üzleti igényeket is értik és ismerik.

Biztosan továbbra is szükség lesz szoftverfejlesztőkre a már ismert technológiákban. A big data továbbra is népszerű lesz, ezen belül is elsősorban a data engineer, data scientist és data analyst pozíciók lesznek várhatóan fókuszban. A várakozások szerint a következő években a big data és a felhőalapú technológiákhoz kapcsolódó pozíciók lesznek a legkeresettebbek.

A COVID-19 járvány az IT pozíciók értékét, a szakemberek keresettségét nem befolyásolja jelentősen. Hatásai leginkább a vállalatok kereskedelmi eredményei mentén kialakuló óvatos költségvetési politikán keresztül érezhetők.

Milyen tanácsot adnátok a jelenleg pályakezdőknek és a már tapasztaltabb munkavállalóknak az IT szektorban való boldoguláshoz?

Mindenképpen azt tanácsolnánk a most egyetemre járóknak, hogy fejezzék be a tanulmányaikat, mert ezt sok esetben elvárják a cégek. Fontos azonban, hogy az egyetem mellett szerezzenek annyi gyakorlati tapasztalatot, amennyire csak lehetőségük van, legyen az akár szakmai gyakorlat, vagy valamilyen saját projekt, és természetesen ezeket egy interjú során mutassák is meg. Fontos, hogy felkészüljenek az időről-időre szükséges megújulásra: nem elég, hogy megtanultak egy technológiát, elképzelhető, hogy évek múltán ezen belül is el kell majd sajátítaniuk egy újabb keretrendszert vagy verziót. A folyamatos tanulás a mindennapjuk része lesz.

Egy másik nagyon fontos tanács, hogy legyenek óvatosak a bérigények megfogalmazásánál. Az tény, hogy az IT területen nagyon jól lehet keresni, de egy elrugaszkodott fizetési elvárás a teljes kiválasztási folyamatot elronthatja, hiszen egy szakember azzal is jellemzi magát, hogy mennyire van tisztában a saját képességeivel és annak értékével. Ha ehhez képest egy irreális bérigényt fogalmaz meg valaki, az megkérdőjelezheti a szakmai hozzáértését és önértékelését is. Ezért azt tanácsolnánk, hogy mindenképpen érdemes ezt alaposan átgondolni, vagy tanácsot kérni olyan szakemberektől, akiknek van rálátásuk a piacra.

Ha ennyire nagy a kereslet a szakemberekre, akkor átlagosan meddig tart egy kiválasztási folyamat, mire lehet számítani?

Ebben is elég nagy eltérések vannak. Azt látjuk, hogy ahol a core business maga az IT, ott már régen felismerték, hogy milyen ütemben mozog ez a piac és hogy mennyire gyorsnak kell lenni a jó szakemberek megtalálásához. Nem ritka ezeknél a cégeknél, hogy akár egy héten belül lezajlik az összes interjú és döntés is születik. Azoknál a vállalatoknál viszont, ahol az IT támogató funkcióként jelenik meg, ott ezt még nem feltétlenül ismerték fel, és gyakran elhúzódik a kiválasztás – nem ritkák ilyenkor a 2-3 körös interjúk, szakmai és személyiségtesztek se. Minden esetben arra próbáljuk biztatni ügyfeleinket, hogy amennyire csak lehetséges, hozzák meg gyorsan a döntéseket és alkalmazkodjanak a szektor dinamikájához.

Hogyan segítik az országon belüli és külföldi mobilitást a cégek?

Egy jó alternatíva lenne külföldi szakemberekkel betölteni az üres pozíciókat, viszont ennek vannak korlátai. Elsősorban a nagy multinacionális cégek nyitottak arra, hogy akár EU-n kívüli szakembereket is alkalmazzanak. Ezek a vállalatok támogatják a munkavállalási engedélyek beszerzését, ritkább esetben a relokációt is, de az a tapasztalatunk, hogy az utóbbira a többség nincs felkészülve, ezért leginkább vezetői pozíciókban történik ilyen. A munkaerő vándorlásának is többféle iránya figyelhető meg. Nagyon jó szakemberek jelentkeznek magyar állásokra például Szerbiából, Indiából, Egyiptomból. Ha a környező uniós országokat nézzük viszont, akkor azt tapasztaljuk, hogy akik például Szlovákiából vagy Romániából mobilitást mutatnak, ők nem elsősorban Magyarországot, hanem inkább Nyugat-Európát célozzák meg.

Az országon belüli mobilitás pedig nagyon cég- és lehetőségfüggő. Általános trend a magyar munkaerőpiacon, hogy Budapest központú, sokan ingáznak az agglomerációból, mások heti rendszerességgel az ország távolabbi pontjairól is, az utóbbi években azonban megfigyelhető, hogy számos cég próbálja ezt ellensúlyozni azzal, hogy vidéki nagyvárosokba visz munkahelyeket. Bár ez a trend az IT területen kisebb mértékben figyelhető meg, mint más szektorokban, de azért van rá példa.

Mi tanácsolható a munkáltatóknak, hogy megtalálják, majd később meg is tudják tartani a megfelelő munkaerőt?

Nagyon fontos a közvetlen vezetők szerepe, hogy mennyire figyelnek oda a munkavállalóikra: arra, hogy hol tartanak a karrierjükben, a fejlődési útjukban, kapnak-e megfelelő szakmai kihívást, illetve ha szakmailag már fejlődtek, akkor ez kompenzációban is tükröződik-e. Ha ez mind együtt áll, van kihívás, van fejlődés, mindez egy normális vezetői hozzáállással párosul, és a kompenzáció is rendben van, akkor valószínűleg az elszívóerő kisebb, illetve kevésbé hatékony lesz. De ha ebben a mixben valami hiányzik, akkor sokkal inkább mobilissá válik a munkavállaló.

Ha csak egy dolgot meg lehetne változtatni az iparágra jellemző munkaerő-kiválasztás folyamatában, mit lenne érdemes alakítani?

Nagyon fontos, hogy a vállalatok pontosan meghatározzák, hogy mire van szükségük, és hogy a jelölteknek milyen, tényleg fontos kompetenciákkal kell rendelkezniük. Arra biztatjuk őket, hogy ne a tökéletes jelöltet keressék, hanem azt, aki megfelelő alapokkal rendelkezik és hosszú távon motiváló lesz neki ez a pozíció, új dolgokat tanulhat akár. Néha érezhető, hogy olyan elvárásokkal érkeznek a munkaadók, ami nem reális, akár az egész magyar piacot tekintve sem.

Nagyon sokat számít továbbá, hogy az egész kiválasztási folyamat milyen hosszúságú, és hogy érkezzen visszajelzés az interjúról (elutasítás esetén is). Emellett fontos, hogy nemcsak a jelöltnek kell bemutatkozniuk, hanem a munkaadónak is át kell adnia és ki kell hangsúlyoznia, hogy miért lenne egy jó munkahely a jelölt számára.

demeter csaba

Technology Operations Manager

A Randstad csapatához 2014-ben csatlakozott IT toborzási tanácsadóként, jelenleg a Technology&Sales területekre fókuszáló toborzási teamek vezetője.

erdei helga

Recruitment Branch Manager IT | Telco

2015-ben csatlakozott a Randstadhoz tanácsadóként, több mint két éve az IT területre fókuszáló recruitment teamek egyikének vezetője.

Ebben az iparágban szeretne elhelyezkedni? Tekintse meg nyitott IT pozícióinkat!