A jelenlegi egészségügyi helyzetben sokan dolgozunk távmunkában és általánosságban is több időt töltünk otthon a megszokottnál, így a lelki egyensúlyunk megőrzésére kiemelt figyelmet érdemes fordítanunk. Van, aki gyorsan tud alkalmazkodni a változásokhoz, és van, akinek az átállás több időt igényel, de már az első időszaktól kezdve tehetünk azért, hogy a megváltozott szituációhoz igazított vagy akár új hozzáállással, szokásokkal reagáljunk.
a változás mint lehetőség.
Az új helyzetekhez való alkalmazkodásunkat alapvetően befolyásolja, hogy milyen attitűddel közelítünk ezekhez. Próbáljuk megtalálni minden munkahelyi feladatban és szabadidős aktivitásban a pozitív hangulatú és produktív időtöltés lehetőségét otthon is! Ha eddig nehezünkre esett hosszabb időt élénk közösségi élet nélkül tölteni, itt a lehetőség, hogy önállóságunkat fejlesszük mind a munkában, mind a magánéletben - persze anélkül, hogy elszigetelnénk magunkat. Fontos, hogy nem csak fizikai környezetünk, hanem elménk rendben tartására is időt szánjunk, ez sokat segíthet a változás okozta esetleges szorongás minimalizálásában.
Eltekintve attól, hogy otthon is jelen vannak a figyelmünk elterelésére alkalmas ingerek, megvan az az előnyünk, hogy ezeket tudatosan kizárhatjuk - egy munkahelyen erre nem mindig van lehetőség például open office-ban -, és bizonyos keretek között úgy alakíthatjuk a napjainkat, ahogy számunkra kényelmes. Azok a tényezők, amelyek korábban a munkahelyi környezetből adódóan csökkentették a hatékonyságunkat - zaj, folyamatos megbeszélések, megszakítások, forgalom okozta stressz, nem megfelelő időben való étkezés - most elkerülhetővé válhatnak bizonyos mértékig, érdemes az ebből származó tapasztalatokat vagy akár plusz kapacitásunkat tudatosan hasznosítani. Ha többen élünk együtt a háztartásban, akár gyerekekkel is, érthető módon adódhatnak kihívások a nyugalmas környezet megteremtése kapcsán, a megfelelő ritmus és új “szabályok” érvényesítése időt és energiát vehet igénybe, legyünk türelemmel magunkkal és a környezetünkkel is.
tudatos tartalomfogyasztás.
Ha előre látjuk azt, hogy a következő időszakban több időt töltünk majd a számítógép, telefon előtt - munkánk és az ismerősökkel való kapcsolattartás is ehhez kötődik, emellett pedig szabadidős tevékenységeink jelentős része is ebben a közegben zajlik majd, akkor még inkább fontos odafigyelnünk, hogy mire, hogyan alkalmazzuk ezeket a felületeket. Érdemes tudatosítani magunkban, hogy a különböző tartalmak, amelyeket fogyasztunk (filmek, sorozatok, zenék, vlogok, feedek stb.) milyen hatással vannak ránk és akár listákat összeállítani a munkát vagy kikapcsolódást segítő, nyugtató vagy inspiráló hatású anyagokból, amelyeket vetésforgóban újra és újra elővehetünk majd a hangulatunktól függően. Ez a fajta tudatosság átlag hétköznapokon is hasznos, de egy jelentősen megváltozott életvitelben még inkább fontos tényező. Két utazásról szóló videó között például óriási különbség lehet hatásában: a materializmusra, nem kifejezetten mértéktartásra vagy elmélyülésre ösztönző tartalmak helyett választhatunk olyan kikapcsolódást, amely során azok az alapértékek kerülnek középpontba, amelyek otthonunkban is elérhetők és nem feltétlenül fokozzák az elvágyódást, mindössze tájékoztatnak.
Ugyanígy sokat számíthat tevékenységeink jellegének, közvetítő közegének változtatása is: ha tehetjük, szakadjunk el a képernyőtől otthon is egy időre és olvassunk, társasjátékozzunk vagy válasszunk valamilyen kreatív hobbit - a lényeg az ingerek variálása és hogy olyan kikapcsolódást válasszunk, amely segíti a harmónia megőrzését egy bizonytalan helyzetben is. Gondolataink elterelésében olyan tartalmak fogyasztása segíthet leginkább, amelyek valóban lekötik a figyelmünket: elővehetünk már olvasott, “bevált” könyveket, filmeket például, amelyek esetében nagy valószínűséggel tudjuk előre, hogy milyen érzetet kelt majd bennünk a mű - lehetőleg a pozitív élmények felé induljunk.
a távolságtartás előnyei.
A lelki ellenálló képesség mértéke emberenként más és más, valaki könnyen felülemelkedik a mindennapi problémákon, másoknak viszont a tömegközlekedés vagy egy nagyobb irodatér is diszkomfortérzetet okozhat. A jelenlegi egészségügyi helyzet miatt sokan dolgozunk otthonról, így a közösségi utazás vagy bármilyen külvilághoz köthető szociális interakció a háttérbe szorul egy időre. Ez a periódus azonban lehetőség lehet arra, hogy fejlesszük szakmai önismeretünket, illetve a munkával kapcsolatos lelki ellenálló képességünket is: a hétköznapokban sokszor azonnali reakciót várnak tőlünk, ami a szellemi igénybevétel mellett lelki nehézséget is okozhat, így nem igazán tudunk kívülről tekinteni a helyzetekre, illetve több oldalról megvizsgálni ezeket (a professzionalitás jegyében érzelmeink elfedése is plusz energiát igényelhet).
Ehelyett próbálkozzunk egy új megközelítéssel! Amennyiben bonyodalomba ütközünk, álljunk meg egy pillanatra otthonunk komfortját kihasználva, és gondoljuk végig a problémát, ami az esetleges negatív érzelmeinket okozza. Különítsük el a valós tényeket a hirtelen érzelmi impulzusainktól, amik egy pillanat alatt kizökkentenek és akár az indokoltnál nagyobb mértékű nyugtalansághoz vezetnek. Tekintsünk a munkára megoldandó feladatok halmazaként, amely együtt járhat a megoldási folyamat esetleges bizonytalanságaival.
A munkaidő lejártával igyekezzünk átkapcsolni az agyunkat egy olyan fázisba, amelyben ki tudjuk zárni a munkához kapcsolódó aggodalmakat. Ha a munkahelytől való fizikai távolság hiányában megengedjük az elménknek a folytonos és korlátlan pörgést, nem tudunk kellően feltöltődni a feladatok újult erővel való megoldásához, hiába vagyunk otthon. Ugyanígy ha napközben úgy érezzük, hogy egyre nehezebben tudjuk visszarántani magunkat fókuszált állapotba, tartsunk betervezett rekreációs szüneteket, amelyekre a munkához szükséges feltöltődésként tekintünk és nem öncélú szórakozásként.
produktív szokások.
Korábbi rutinjaink segíthetnek a munka előtti ráhangolódásban és az ezutáni leállásban is, illetve újakat is kitalálhatunk az otthoni környezethez igazodva. Használjuk ki az utazás hiányával esetleg megspórolt időt alvásra, pihenésre, de azért érdemes úgy alakítani a napirendünket, hogy ébredés után az első dolgunk még ne a munka legyen. A feladatok elvégzésének színterét különítsük el a pihenés, kikapcsolódás helyétől - még ha ez csak annyit jelent is, hogy összepakoljuk a nap végén a munkaállomásunkat.
Minden tevékenységgel, amelyet az ébredés és a munkahelyünkre való belépés közben végzünk, felkészülünk a munka üzemmódba való átállásra, ezért fontos, hogy kialakítsunk új ráhangolódó és levezető szokásokat, amelyeket az otthonunkban is megvalósíthatunk. Ilyen lehet például a feltöltő, egészséges reggeli és kávé elfogyasztása rohanás nélkül, olvasás, torna, meditáció vagy aznapi teendőink rendszerezése. Rutinjainkat a saját bioritmusunk szerint alakítsuk ki, és ne érezzük magunkat tétlennek látva a közösségi médiában elérhető rengeteg kreatív ötletet: lakhelyünk méretétől, rendelkezésünkre álló eszközöktől, munka, gyereknevelés mellett fennmaradó időtől függően más-más ritmus válhat be számunkra - a munka levezetéséhez is. Ügyeljünk arra, hogy ne feledkezzünk meg magunkról és ha elkerülhető, ne dolgozzunk a szabadidőnknek kijelölt időszakokban. Betervezhetünk a munkaidőnk utolsó 10-20 percére egy rutin feladatot vagy a másnapi teendőink listájának összeállítását, és zárhatjuk egy teával a napot - akár a kollégáinkkal közösen egy videóhívás formájában. Amennyiben a meditáció segít a reggeli átállásban, a nap végén is alkalmazhatjuk.
otthonról is elérhető ötletek a kiegyensúlyozottabb hétköznapokért.
- természet, mobilitás élményét idéző tartalmak
A videómegosztó oldalakon is elérhető ambient mixek, nyugodt tempójú utazásélmények megnyugtatóan hathatnak ránk munka után vagy akár közben (tengermorajlás, madárcsicsergés, esőhangok), érdemes kipróbálni, hogy észreveszünk-e pozitív különbséget a figyelemszintünkben, hangulatunkban vagy a hatékonyságunkban alkalmazásukkor. Természetesen nem ugyanaz az élmény, mintha tényleg kimozdultunk volna, de egy próbát megérhet! - online tanulás
Ha már régóta halogattunk valamilyen új hobbit, a mostani időszak ösztönözhet minket a projekt elkezdésére, a más programokról való lemaradás érzése kevésbé fogja továbbodázni ezt. A bizonytalan időhorizont okozta esetleges diszkomfortérzetünket hatékonyan oldhatja a tudásbeli fejlődés érzete: tudjunk meg többet kedvenc művészeti águnkról, olvassunk többet szakmai témákban is vagy akár kezdjünk elsajátítani egy új nyelvet - ehhez rengeteg professzionális és hiteles muníciót találunk már online is, hiszen sokan évek óta ezekkel a módszerekkel tanulnak. A produktivitás érzete segíthet a fizikai értelemben statikusabb hétköznapok pozitívabb megítélésében! - kreativitás a konyhában
A zártabb környezetben felértékelődik a megfelelő ütemben, jó minőségű tápanyagok bevitelével történő étkezés, és ha eddig idő és affinitás hiányában akár mellőztük is a gasztronómiai ismeretek felszedését, most alkalmunk lehet kicsit magabiztosabbá, kreatívabbá válni a konyhában. A főzés manuális jellege miatt változatosságot jelent a képernyő előtt töltött idővel szemben, készleteink minél gazdaságosabb beosztása pedig - ami most sokak számára előtérbe került - olyan képesség, ami a jelenlegi helyzettől függetlenül a hasznunkra válik majd. - meditáció, mindfulness, mozgás
Kipróbálhatjuk a tudatos jelenlét módszerével a meditációt is: a figyelmünket tudatosan irányítva a jelen pillanatban tapasztalt érzések, érzetek felé szánjunk legalább 5 percet az ellazulásra, mert még ez a rövid időtartam is elegendő lehet ahhoz, hogy pozitív változást érjünk el. Ülhetünk lótuszülésben, törökülésben, de maradhatunk egy széken ülve is. Csukjuk be a szemünket, és koncentráljunk a légzésünkre. Vegyünk mély levegőt legalább 3 másodpercig, tartsuk benn 5 másodpercig, és csak ezután fújjuk ki. Az irányított légzés technikáját gyakorolva a meditációhoz hasonló hatást érhetünk el: a megfelelő légzés éberebbé tesz, erősíti a koncentrációs képességünket és segíthet az esetleges szorongás oldásában is. Emellett pedig a nyújtózkodás, kockázatmentes könnyebb mozgás (pl. séta a lakásban) is hozzájárulhat energiánk mozgásban tartásához.