kiberbiztonság a pénzügyben és a számvitelben: így védjük meg digitális eszközeink és adataink biztonságát.

Magyarországon, ahol a gazdaság egy része egy robusztus pénzügyi szolgáltatási szektorra és a multinacionális szolgáltató központok (SSC-k) sokaságára épül, a kiberbiztonság már nem technikai kérdés, hanem alapvető üzleti követelmény. Az IBM és a Ponemon Institute 2024-es jelentése szerint az adatvédelmi incidensek globális átlagos költsége meghaladta a 4,4 millió dollárt. Azon budapesti, debreceni vagy szegedi szakemberek számára, akik bérszámfejtést végeznek, komplex számlákat auditálnak vagy pénzügyi stratégiát irányítanak, ezek nem csupán elvont számok. Ezek a modern pénzügyi funkciókat meghatározó napi digitális kockázatokat tükrözik.

Egy főkönyvelő (mint Ildikó) számára ez a kockázat a szabályoknak való megfelelőség hiányát  és bírságokat jelent. Egy bérszámfejtési szakember (Katalin) számára ez egy rémálom: adatvesztés vagy a rendszer leállása a fizetés napján. Egy pénzügyi igazgató (Éva) számára pedig közvetlen fenyegetést jelent az eredmény kimutatásra, a befektetői bizalomra és a márka hírnevére.

A pénzügyi kiberbiztonság többről szól, mint egyszerű tűzfalakról; a tranzakciók integritásának védelméről, az érzékeny pénzügyi adatok megőrzéséről, és ami a legfontosabb, az ügyfelek és az érdekelt felek bizalmának fenntartásáról. Ennek a kiber rezilienciának, vagy más néven kiber-ellenállóképessének a kiépítése és fenntartása nem kizárólag az IT-részleg feladata; ez egy olyan stratégiai felelősség, amelyet a szervezet minden szintjén be kell építeni.

a változó kiberbiztonsági környezet magyarországon.

A magyar pénzügyi szektor egy komplex ökoszisztéma. Magában foglalja a nagy nemzetközi bankokat, a "Négy Nagy" (Big Four) könyvvizsgáló céget, a globális pénzügyi és számviteli  szolgáltatásokat nyújtó SSC-k sűrű hálózatát és a feltörekvő fintech szcénát. Ez az ökoszisztéma hatalmas mennyiségű érzékeny adatot kezel, így kiemelt célpontja a kiberbűnözőknek.

A Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet (NKI) rendszeresen figyelmeztet a pénzügyi szakembereket célzó támadások egyre kifinomultabbá válására. Ezek már nem csak általános spam e-mailek; ezek pontosan célzott, "spear-phishing" (célzott adathalász) kampányok, amelyek pontos magyar pénzügyi és jogi terminológiát használnak.

Ezzel párhuzamosan a pénzügyi stabilitást felügyelő Magyar Nemzeti Bank (MNB) is fokozott figyelmet fordít a digitális biztonságra. Az MNB IT-biztonsági és működési rezilienciára vonatkozó iránymutatásai már nem csupán javaslatok, hanem alapvető felügyeleti elvárások.  Bármely főkönyvelő vagy pénzügyi vezető számára az MNB ajánlásainak való megfelelés biztosítása  ma már a szabályozói felügyelet kritikus részét képezi.

Ezt a nyomást a gyors digitális átalakulás tovább fokozza. A távoli és hibrid munkavégzésre való áttérés, a helyi ERP rendszerek felhőbe történő migrálása, valamint az AI-vezérelt munkafolyamatok bevezetése mind kiterjesztik a digitális védelmi vonalat. Bár ez növeli az AP (kötelezettségkezelés), AR (kintlévőség-kezelés) és FP&A (pénzügyi tervezés és elemzés) csapatok hatékonyságát, egyúttal szélesíti a támadási felületet a bűnözők számára, és minden távoli bejelentkezést és külső szolgáltatót potenciális belépési ponttá változtat.

a pénzügyi & számviteli  csapatokat fenyegető legfőbb  kiberfenyegetések.

Bár a technológia fejlődik, az elsődleges fenyegetések gyakran a legkiszámíthatóbb sebezhetőséget célozzák: az emberi természetet. A magyarországi pénzügyi szakemberek az alábbiakkal szembesülhetnek nap mint nap. 

1. zsarolóvírus (ransomware): az üzletmenetet megbénító fenyegetés.

Ez továbbra is kritikus veszélyforrás. Képzelje el, hogy a hónap 10. napja  van, és 2000 alkalmazott bérszámfejtési adatait kell leadnia. Vagy 20.-a van, és a csapata éppen az ÁFA-bevallást véglegesíti. Bejelentkezik a szerverre, de csak egy zsaroló üzenet fogadja. Az adatai titkosítva lettek.

Ez a forgatókönyv rémálom egy bérszámfejtő szakember számára, mint Katalin, vagy egy főkönyvelő számára, mint Ildikó. A működés leáll, a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) határidőket lekésik, és a vállalat szörnyű választás elé kerül: kifizetni a váltságdíjat (anélkül, hogy garantált lenne az adatok visszaállítása), vagy megpróbálni visszaállni a mentésekből, amelyek akár napokkal vagy hetekkel korábbiak is lehetnek.

2. adathalászat és célzott adathalászat (phishing és spear phishing): a megtévesztés játéka.

Az NKI éves jelentése szerint Magyarországon továbbra is az adathalászat dominál a kiberbiztonsági incidensek között. A pénzügyi terület esetében ez a fenyegetés rendkívül veszélyes. A "spear phishing" (célzott adathalászat) vagy "Business Email Compromise" (BEC, üzleti e-mailek feltörése) meghatározott személyeket céloz meg.

Vegyük például Balázst, az AP könyvelőnket. Kap egy e-mailt, látszólag a pénzügyi igazgatójától (Éva), "SÜRGŐS ÉS BIZALMAS" jelzéssel. Az e-mail elmagyarázza, hogy egy új, bizalmas vállalatfelvásárlási és egyesülési (M&A) ügylet miatt azonnali banki átutalásra van szükség egy "új beszállítóhoz" az üzlet biztosítása érdekében. A hangnem határozott, sürgető, és arra utasítja, hogy kerülje meg  a megszokott  P2P (beszerzéstől fizetésig) protokollt. Ha ez az egy e-mail célba ér, hat- vagy hét számjegyű veszteséget okozhat.

3. belső fenyegetések: a véletlen és a rosszindulatú.

A belső fenyegetés nem mindig egy elégedetlen alkalmazottat jelent. Gyakrabban egy jó szándékú, de óvatlan munkatársról van szó.

• Véletlen: Egy bérszámfejtési szakember (Katalin) véletlenül a teljes vállalati bérlistát küldi el egy külső partnernek egy belső vezető helyett. Egy elemző (Anna) egy érzékeny audit anyagot ment le egy személyes, titkosítatlan USB-meghajtóra, hogy otthon dolgozzon, és ez a meghajtó elvész.
• IT által jóváhagyott eszközök megkerülése (shadow IT): Egy főkönyvi könyvelő (Gergely), frusztrált a nehézkes vállalati rendszer miatt, érzékeny zárási adatokat exportál egy személyes, nem biztonságos Google Táblázatba, hogy "gyorsabban dolgozzon".

Ezek a véletlen incidensek hihetetlenül gyakoriak, ugyanolyan rendkívül károsak lehetnek, mint egy rosszindulatú támadás, ami jelentős bírságokhoz vezethet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) részéről.

4. ellátási lánc elleni támadások: a rejtett sebezhetőség.

Szervezetének biztonsága csak annyira erős, amennyire a leggyengébb beszállítóé. A pénzügyi osztályok külső felek komplex hálózatára támaszkodnak: felhőalapú ERP szolgáltatókra, külső bérszámfejtő cégekre, BPO (üzleti folyamat kiszervezési) partnerekre, sőt, akár adott szektorra specializálódott butik adótanácsadó cégekre is.

Az ellátási lánc elleni támadás ezen szolgáltatók egyikét célozza meg, hogy hozzáférést szerezzen az összes ügyfelükhöz. Egy budapesti SSC esetében egyetlen bérszámfejtő partnerüknél bekövetkező incidens multinacionális vállalatok tucatjainak adatait veszélyeztetheti egyszerre. A beszállítói kockázatkezelés és a harmadik felek kiberbiztonsági értékelése már nem opcionális  – ezek kritikus fontosságúak a magyar vállalatok számára.

5. fejlett, tartós fenyegetések (apt-k): a csendes kémek.

Ezek nem "törj be és vidd" típusú támadások. Az APT-k (advanced persistent threats) hosszú távú, lopakodó műveletek, amelyeket arra terveztek, hogy beszivárogjanak egy hálózatba, és hónapokig vagy akár évekig csendben gyűjtsenek stratégiai adatokat. A célpont? M&A tervek (Éva, a CFO számára), vállalati stratégiai dokumentumok (Gábor, a kontroller számára), vagy egy könyvvizsgáló (Dániel) által kezelt érzékeny ügyféladatok. Magyarország növekvő fintech és SSC ökoszisztémája számára a vállalati kémkedés kockázata az APT-ken keresztül jelentős és egyre növekvő aggodalomra ad okot.

az adattitkosítás szerepe a pénzügyi területen.

Ha a fenyegetések jelentik a problémát, a titkosítás a megoldás alapvető része. A titkosítás az adatok olvashatatlan kóddá alakításának folyamata, ami használhatatlanná teszi azokat bárki számára, aki nem rendelkezik a dekódoló kulccsal. Magyarországon a GDPR-kötelezettségek – amelyeket a NAIH érvényesít – előírják a személyes pénzügyi adatok védelmét.  A titkosítás az elsődleges technikai eszköz ennek elérésére.

• Adatok védelme átvitel során: Amikor jelentést küld a felhőbe, vagy egy kolléga otthonról éri el az ERP rendszert, az adatok "átvitel alatt" vannak. Az SSL/TLS titkosítás (a "https" a böngészőben) elengedhetetlen ahhoz, hogy megakadályozzuk azok ellopását.
• Adatok védelme tárolás során: Ezek azok az adatok, amelyek a szervereken, a mentésekben vagy a laptopon találhatók. A teljes lemezes titkosítás (full disk encryption, FDE) és az adatbázis-szintű titkosítás kritikus fontosságú. Ha egy könyvvizsgáló (Dániel) laptopját ellopják, az FDE biztosítja, hogy a rajta található  több gigabájtnyi érzékeny ügyféladat hozzáférhetetlen maradjon.
• Felhőbiztonság: Ahogy egyre több magyar cég tér át az AWS, a Microsoft Azure vagy helyi felhőszolgáltatók használatára, a pénzügyi  vezetőknek fel kell tenniük a kérdést: "Kinél vannak a titkosítási kulcsok?" A konfigurálható titkosítási rétegek, valamint az adattárolás helyére vonatkozó egyértelmű irányelvek kulcsfontosságúak a GDPR és az ágazat-specifikus szabályok – mint például az MNB IT biztonsági ajánlásainak – betartásához.
• Megfelelőség és szabályozás: Az olyan szabványoknak való megfelelés, mint a GDPR és a PCI DSS (bankkártya-feldolgozás), nem csupán jogi akadály. Ez a bizalomépítés keretrendszere. Ha bizonyítani tudja, hogy adatai titkosítva vannak, az jelentősen csökkentheti a jogsértés esetén kiszabható bírságokat. 
• Tokenizáció: Ez egy hatékony eszköz az AR (Réka) és AP (Balázs) csapatok számára. Ahelyett, hogy az ügyfél teljes bankkártyaszámát vagy a beszállító banki adatait tárolnák a rendszerben, egy "tokent" – egy véletlenszerű, értelmetlen karaktersorozatot – tárolnak. A valódi adatokat a fizetési feldolgozó biztonságosan őrzi. Ez drámaian csökkenti a belső rendszerek kitettségét.

az "emberi tűzfal" kialakítása : kiberbiztonsági kultúra a pénzügyben.

A fejlett tűzfalak és titkosítási kulcsok sem mentenek meg egy vállalkozást, ha egy alkalmazott egy rosszindulatú linkre kattint. Az emberi tényező mindig is a kiber védelem legkritikusabb eleme lesz. A tudatosságra épülő "emberi tűzfal" kialakítása a magyar pénzügyi csapatoknál a működési reziliencia  kulcsa.

• Hatékony képzés: Az általános, évente egyszer megnézendő oktatóvideók haszontalanok. A pénzügyi és számviteli  csapatoknak rendszeres, szerepkör-specifikus képzésre van szükségük.
  • AP/AR (Balázs, Réka) számára: Szimulációs adathalász gyakorlatok, amelyek sürgős fizetési felszólításokat utánoznak.
  • Bérszámfejtés (Katalin) számára: Specifikus képzés az adatkezelésről, az e-mailek ellenőrzéséről és a social engineering (megtévesztés) felismeréséről.
  • Vezetők (Éva, Gábor) számára: szimulációs gyakorlatok  (tabletop exercises), amelyek egy incidenst szimulálnak, és tesztelik a stratégiai reakciót, kommunikációt és döntéshozatalt.
• Többfaktoros hitelesítés (MFA) kötelezővé tétele: Ez a digitális biztonsági öv. Az MFA a jelszó mellett egy második ellenőrzési formát (például egy kódot a telefonról) is megkövetel. Ez az egyetlen leghatékonyabb módja az ellopott hitelesítő adatokra épülő támadások blokkolásának. Az ERP vagy bérszámfejtési rendszerekhez való minden távoli hozzáféréshez az MFA-nak kötelezőnek kell lennie.
• Világos szabályzatok, egyszerűen megfogalmazva: Határozzon meg belső biztonsági eljárásokat az adattárolásra (pl. "Soha ne tárolj ügyféladatot személyes eszközön"), a jelszókezelésre és a távoli hozzáférésre vonatkozóan. Ezeknek a szabályzatoknak könnyen hozzáférhetőnek és világos, egyszerű nyelven megfogalmazottnak  kell lenniük, nem jogi szakzsargonnak.
• A vezetés adja meg az alaphangot: A pénzügyi vezetőknek (Éva, Ildikó) ki kell állniuk a kiberbiztonág mellett. Amikor a pénzügyi igazgató láthatóan részt vesz a képzésen és a vezetői értekezleteken megvitatja a kiberkockázatokat, az azt jelzi az egész csapat  számára, hogy a biztonság alapvető érték, nem csak egy IT probléma.
• A "hibáztatás nélküli" bejelentési kultúra ösztönzése: Ez kiemelkedően fontos. Egy alkalmazottnak (mint Gergely) 100%-ig biztonságban kell éreznie magát, hogy azonnal jelentse: "Azt hiszem, egy rossz linkre kattintottam" vagy "Véletlenül rossz címzettnek küldtem el azt a fájlt". A félelem és a hallgatás a hackerek legjobb barátai. A korai bejelentés a  különbség egy kisebb incidens és egy 1,5 milliárd forintos katasztrófa között.

Funkciók közötti együttműködés: A kontroller (Gábor) gyakran tökéletes hidat képez. A pénzügy, az IT, a megfelelőség (compliance) és a HR részlegeknek integrált kiberkockázat-kezelési tervvel kell rendelkezniük. A pénzügy érti az adatok értékét és a kockázatot, míg az IT a technikai kontrollokat. Együtt kell működniük.

felelősségvállalástól a stratégiai tényezőig.

Magyarország dinamikus és digitálizálódó pénzügyi és számviteli környezetében a kiber-ellenállóképesség határozza meg a különbséget a folytonosság és a válság között. Ez már nem egy minimalizálható költségtényező; ez egy stratégiai befektetés az üzletmenet folytonosságába.

A titkosítás, a gyakorlati oktatás és a vezetői szerepvállalás a biztonságos pénzügyi működés sarokkövei. Ma már a pénzügyi vezetők számára a kiberbiztonság nem egy technikai részlet, amelyet delegálni lehet. Ez egy alapvető vagyonkezelői felelősség, amely alátámasztja a bizalmat, a megfelelőséget és a hosszú távú versenyképességet a globális piacon. A technológia biztosítja az eszközöket, de a tájékozott, éber és felkészült pénzügyi és számviteli  szakemberek építik fel az igazi digitális erődöt.

gyakran ismételt kérdések.