a bizalomhiány szabhat gátat a fellendülésnek: hatalmas a szakadék a vezetők és a munkavállalók várakozásai között.

A Randstad legfrissebb Workmonitor kutatása erőteljes bizalomhiányt tárt fel a munkaerőpiacon: míg világszerte a munkáltatók 45%-a (itthon: 43%) növekedésre számít a közeljövőben, a munkavállalóknak csak 21%-a (itthon: 15%) osztja ezt az optimizmust. Ez a jelentős bizalmi különbség azt jelzi, hogy a világ munkaerőpiaca a technológiai fejlődés, a demográfiai változások, a geopolitikai bizonytalanság és a gazdasági volatilitás miatt komoly nyomás alatt áll, ami veszélyeztetheti az üzleti növekedést.

A Randstad 35 piacon több mint 27 000 munkavállaló, 1225 munkáltató és több mint 3 millió álláshirdetés megkérdezésével végzett felméréséből kiderült, hogy a munkaerőpiacon erőteljes alkalmazkodás zajlik mint a munkavállalók, mind a munkáltatók részéről, ahol a mesterséges intelligencia inkább a feladatok hatékonyságát növelő eszközként jelenik meg, minthogy  munkahelyeket szüntetne meg, a „portfólió karrierek” egyre inkább előtérbe kerülnek, és a menedzserek válnak az üzleti és a munkavállaló stabilitásának kulcsává.

a mesterséges intelligencia és a valóság közötti szakadék leküzdése.

A mesterséges intelligencia kulcsfontosságú a munkaerő nagyfokú alkalmazkodásához, de továbbra is fennáll egy lényeges ellentmondás. Miközben a munkáltatók az AI széles körű bevezetésére készülnek, minden ötödik munkavállaló (21%, itthon:31%) úgy véli, hogy feladatait nem befolyásolja az AI hatékonysága, és közel fele (47%, itthon:42%) attól tart, hogy az AI inkább a vállalatnak, mint saját magának kedvez. 

Ez éles ellentétben áll a munkáltatók terveivel, mivel 2025 folyamán az „AI Agent” készségeket igénylő álláshirdetések száma 1587%-kal ugrott meg, az „AI Trainerek” iránti kereslet pedig 247%-kal nőtt 2025 folyamán, ami megerősíti, hogy a jövőben az emberek tanítják a gépeket. A prompt engineering szintén általánossá válik: a generatív AI-eszközök hatékony használata, mint alapkészség, iránti kereslet minden területen 403%-kal ugrott meg. 

A mesterséges intelligencia hatása a feladatok bővülésére is rámutat: újfajta hatékonyságot teremtve egy adott szerepkörön belül, ahelyett, hogy a munkahelyeket szűntetne meg. 

Munkavállalók 65%-a (itthon:57%) már felismerte, hogy szüksége van a továbbképzésre, és még több mint fele (52%, itthon: 61%) aktívan keresi a lehetőségeket, hogy önállóan biztosítsa készségeit a jövőre nézve.

a lineáris karrierektől a portfólió karrierekig.

Munkavállalók ma már másként gondolkodnak arról, hogy milyen a sikeres karrier: egyre kevésbé jelent egyet a ranglétrával. Alkalmazkodnak, csökkentik a kockázatot és átveszik az irányítást azáltal, hogy változatosságon alapuló „portfólió karriereket” alakítanak ki, vagy teljesen lemondanak a szakmai előmenetelről.

Ezt mutatja, hogy a munkavállalóknak csak 41%-a (itthon: 31%) akarja továbbra is a hagyományos pályát követni, 38%-uk (itthon: 32%) különböző típusú munkákat szeretne a karrierje során. A munkáltatók is osztják ezt a nézetet, 72%-uk (itthon: 58%) szerint a lineáris karrierút elavult.

A gazdasági körülmények sok munkavállalót kényszerítenek arra, hogy változtasson az általa vállalt munkafeltételeken. 40%-uk (itthon: 48%) másodállást vállalt, míg több mint egyharmaduk (36%, itthon: 46%) a növekvő megélhetési költségek miatt tervezi jelenlegi munkaidejének növelését. 

A prioritások is változnak. Míg a munkavállalók 81%-a (itthon: 77%) számára továbbra is a fizetés a legfontosabb vonzerő, addig a munka és a magánélet egyensúlya az, ami megtartja őket a munkakörükben - a válaszadók majdnem fele (46%) a munka és a magánélet egyensúlyát tartja a legfontosabb megtartó tényezőnek, szemben a fizetésre hivatkozók negyedével (23%). Magyarországon azonban a fizetés/juttatások (41%) a legfontosabb ok a maradásra, ezt követi a munka és a magánélet egyensúlya (31%) és a munkahely biztonsága (25%).

a vezetők a stabilitás kulcsa.

A vezetőkbe vetett bizalom 77%-ról 72%-ra (itthon: 61%) csökkent, a Z generáció körében pedig még tovább esett. Helyettük a munkavállalók a hozzájuk legközelebb állókhoz fordulnak. 60% a külső bizonytalanság közepette a közvetlen vezetőjétől vár nagyobb megnyugvást. A vezető-munkavállaló kapcsolatok megerősödtek; 72% (itthon: 70%) mondja, hogy erős a kapcsolata a vezetőjével, szemben a 2024-es 64%-kal.

A generációk közötti együttműködés szintén a munkavállalók egyik legnagyobb értéke, ami az emberi kapcsolatok fontosságát mutatja az AI által áthatott munkahelyeken. A munkavállalók háromnegyede (78%, itthon:70%) azt állítja, hogy az idősebb kollégáktól tanulja a soft skilleket, míg 72% (itthon: 64%) szerint a Z generációsoktól és az ezredfordulósoktól tanulnak technológiai és AI-ismereteket. 

összegzés.

A munkaerőpiacok óriási nyomás alatt állnak, és azok lesznek sikeresek, akik alkalmazkodnak. A mesterséges intelligenciát kulcsfontosságúnak kell tekinteni a feladatok kiegészítőjeként és olyan munkakörök fontosságának hangsúlyozására, amelyeket csak emberek tudnak elvégezni. A hagyományos karriercélok átalakulnak, a munkavállalók és a szervezetek rugalmasabban gondolkodnak arról, hogy mit jelent a siker. Az emberi kapcsolat azonban továbbra is a szervezetek központi eleme marad, és a vezetők egyre fontosabb szerepet kapnak a stabilitás megőrzésében a nagy munkaerőpiaci alkalmazkodás során. Csak akkor lehet valódi növekedést elérni, ha a vállalkozások és a munkavállalók egy oldalon állnak.