A munkanélküliség elkerüléséért az átképzést és a határozott idejű szerződést is bevállalják a magyar munkavállalók, az alacsonyabb fizetés viszont már túl nagy ár – derült ki a Randstad 2017 második negyedéves Workmonitor felméréséből. Bár a munkaerőhiány problémájával a dolgozók többsége már szembesült, a külföldi kollégák helyett országon belül, a munkanélküliek átképzésével oldanák meg a helyzetet, míg egy jó állásért négyből három fiatal akár a határon túlra is költözne.
A munkaerőhiány ellenére a munkavállalók többsége úgy gondolja, hogy folyamatosan képezniük kell magukat annak érdekében, hogy foglalkoztassák őket – derült ki a Randstad legfrissebb Workmonitor kutatásából. „Magyarországon tízből nyolcan értenek egyet azzal, hogy szükség van a folyamatos tanulásra. A 33 országra kiterjedő felmérés szerint egyedül a svédek lógnak ki: náluk mindössze tízből négy munkavállaló tartja ezt szükségesnek” – jegyezte meg Szokody Ágnes, a Randstad Hungary marketing menedzsere.
A munkaerőhiány miatt betöltetlen pozíciók esetében is a többség a munkanélküliek átképzésében látja a megoldást, tízből kilencen pedig maguk is újra beülnének az iskolapadba, ha ezzel elkerülhetik az elbocsátást. „Az átképzést elsősorban a 45-54 évesek vállalnánk, ők azok, akiknél már nem annyira friss az iskolában szerzett tudás, ugyanakkor még messze van a nyugdíj. A munkanélküliek oktatását pedig elsősorban a 18-24 évesek támogatják” – tette hozzá Szokody Ágnes.
Inkább a munkanélküliség, mint a bércsökkentés
Az átképzés mellett a határozott idejű munkaszerződés is elfogadható „ár” a munkanélküliség elkerüléséért, míg az alacsonyabb bér vagy a lefokozás már kevéssé: globálisan mindössze tízből négy munkavállaló fogadna el egy ilyen kompromisszumot az állása megtartásáért. „A magyar dolgozók különösen elutasítóak ezzel kapcsolatban, mindössze tízből ketten mondanának le a fizetésük egy részéről, vagy lépnének lejjebb a ranglétrán, hogy ezzel megtartsák az állásukat – mondta el Szokody Ágnes. – Ha figyelembe vesszük, hogy a magyar bérszínvonal a régiós átlagtól is elmarad, érthető, hogy ez nem elfogadható alternatíva a hazai munkavállalóknak.” A fiatalok rugalmasabbak e téren, de közülük is csak minden harmadik vállalna ilyen kompromisszumot, míg 55 év felett csupán minden tizedik munkavállaló.
A munkavállalók fele menne külföldre
A magyarok 73 százaléka gondolja úgy, hogy egyes munkakörök esetében már a közeljövőben is gondot fog jelenteni a munkaerőhiány. Ennek ellenére a többség nem látja úgy, hogy külföldről kellene új munkaerőt bevonzani. „Nálunk mindössze a megkérdezettek egyharmada ért egyet azzal, hogy szükség van külföldi munkavállalókra, amely Argentína mellett a második legalacsonyabb arány – emelte ki Szokody Ágnes. – Ezen a területen is a 18-24 éves korosztály a legelfogadóbb: közel minden második fiatal szerint kellene határon túli munkavállalókat is foglalkoztatni.”
Bár a külföldieket nem szívesen látjuk, mi magunk örömmel vállalnánk más országban állást. A magyar foglalkoztatottak 49 százaléka szívesen dolgozna átmenetileg külföldön, míg 42 százalékuk akár végleg is a határon túlra költözne egy olyan állásért, ami Magyarországon nem elérhető. „A fiatalok a legmobilisabbak: a 18-24 év közöttiek 75 százaléka akár az egész életét el tudja képzelni külföldön” – mutatott rá a HR szakember. – „Bár világszinten is igaz, hogy a fiatalok ’határok nélkül’ gondolkodnak, ez az arány jelentősen meghaladja a globális 61 százalékot” – tette hozzá a Randstad szakértője.
A kutatás hátteréről:
A Randstad Workmonitor egy 33 országra kiterjedő felmérés, amely elsősorban a munkavállalói attitűdöket vizsgálja. A negyedévente végzett kutatás egy-egy speciális témakör mellett a globális és helyi munkaerő-piaci trendeket is monitorozza. A 2017 második negyedévére vonatkozó statisztikák alapjául szolgáló adatokat 2017. április 20. és május 8. között vették fel. A felmérés során Magyarországon több mint 400, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre.