Hiába a munkaerőhiány, nem kellenek az 55 év felettiek?

A foglalkoztatási ráta növelése megoldást jelenthetne a társadalom elöregedése miatt kialakuló munkaerőhiányra, mégis sok vállalatnál nincs a friss diplomások és az idősebbek bevonzására, illetve megtartására irányuló program. A Randstad Workmonitor legújabb felméréséből az is kiderült, hogy a magyar munkavállalók a legborúlátóbbak az elhelyezkedési esélyek javulásával kapcsolatban.
 
A tehetséges munkavállalók kivándorlása, a társadalom elöregedése, valamint a szakképzések és a munkáltatói igények ellentmondásainak eredményeként egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány Magyarországon. „A helyzet kritikusságát jól mutatja, hogy a Flexibility@Work elemzésünk szerint 2030-ra hazánk öreg társadalommá válik, vagyis minden ötödik lakos be fogja tölteni a 65. életévét” – mondta el Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.
 
A friss diplomások és az idősek aktivizálása megoldást jelenthetne, a Randstad Workmonitor legfrissebb kutatása alapján azonban a magyarok borúlátóak. Mindössze a megkérdezettek fele bízik abban, hogy a következő öt évben nőhetnek a fiatalok elhelyezkedési esélyei, és csupán minden negyedik válaszadó számít az idősebbek foglalkoztatásának javulására.  „Ezzel sajnos világszinten a legpesszimistább országok között vagyunk, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az említett korosztályok bevonzására irányuló céges programok tekintetében is le vagyunk maradva” – jegyezte meg Baja Sándor. A megkérdezett magyar dolgozók 60 százaléka mondta, hogy a munkahelyén gondoskodnak a friss diplomások bevonását célzó programokról, és mindössze feleannyian számoltak be az 55 év felettiek foglalkoztatása érdekében életre hívott kezdeményezésről.
A szakember a Brexit lehetséges munkaerő-piaci hatásai kapcsán megjegyezte, hogy bár egyes elemzések szerint a hazaköltözőknek, illetve itthon maradóknak köszönhetően is csökkenhetne a hazai munkaerőhiány, addig, amíg nem ismertek a britek lépései, korai bármit mondani.


 
A továbbképzésekre kellene koncentrálni
 
Eközben minden második megkérdezett vallja, hogy a vállalatok sikeres hosszú távú működéséhez elengedhetetlen lenne az idősebbek megtartása. „Korábbi kutatásunkból kiderült, hogy a magyarok többsége úgy véli, az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak – mondta Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője.  – Ráadásul a 45-65 éveseknek a legmagasabb a túlórázási hajlandósága, hiszen nekik önmaguk mellett családjukról és a nyugdíjas éveikről is gondoskodniuk kell.”
A legnagyobb problémát ebben a korosztályban a friss tudás elsajátítása okozza. A megkérdezettek kétharmada egyetért abban, hogy az 55 év felettieknek már nehezükre esik új ismereteket szerezni, ami befolyásolhatja a munkavégzésüket is. Különösen igaz ez azokon a területeken, amelyekre a digitalizáció térnyerése nagy hatást gyakorol. „Ahhoz, hogy ez a korcsoport is hatékonyan dolgozhasson, továbbképzésekre van szükség, melyekkel az eredményesség javítása mellett a vállalat általános megítélése is pozitívan befolyásolható” – mondta el a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

Nem csak az időseket kell képezni
 
A társadalom elöregedése mellett a migrációs mérleg felborulása is feszültséget okoz a hazai munkaerőpiacon. „A külföldön karriert építő magyarok többsége jól képzett, diplomás szakember: 25 százalékuk 30 év alatti, 63 százalékuk még nincs 40 éves, 32 százalékuk diplomás, míg az itthon maradóknak csupán 18 százaléka rendelkezik valamilyen diplomával” – ismertette Baja Sándor. Többek között ez vezet ahhoz, hogy az itthon elhelyezkedni vágyók tudása nem felel meg a cégek elvárásainak. A Randstad Workmonitor kutatásban részt vevők közül minden hetedik megkérdezett úgy látja, hogy ez komoly problémát jelent a vállalatánál, és tízből hatan számoltak be arról, hogy a munkáltatójuk elsődleges feladatának tekinti a szakadék csökkentését. „A >>skill gap<< néven ismert jelenséggel világszinten küzdenek a vállalatok, Japánt leszámítva leginkább a tudomány, a technológia, a matematika és mérnöki tudás területén” – emelte ki Baja Sándor. 
 

A kutatás hátteréről:
A Randstad Workmonitor egy 34 országra kiterjedő felmérés, amely elsősorban a munkavállalói attitűdöket vizsgálja. A negyedévente végzett kutatás egy-egy speciális témakör mellett a globális és helyi munkaerő-piaci trendeket is monitorozza. A 2016 első negyedévére vonatkozó statisztikák alapjául szolgáló adatokat 2016. január 13. és 29. között vették fel. A felmérés során Magyarországon több mint 400, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre. 
A sajtóközleményben idézett korábbi Randstad Workmonitor adatait 2015. október 21. és november 4. között vették fel.