munka és magánélet összhangja: a nyugalom új művészete.

Az élet minden területén fontos, hogy megtaláljuk a balanszt, ez különösen igaz a munka és a magánélet egyensúlyára. Ez szükséges ahhoz, hogy otthon és a munkahelyünkön is megőrizzük a kontrollt, oldjuk a feszültséget, és csökkentsük a testi-lelki problémák kialakulásának kockázatát. Szerencsére léteznek olyan módszerek, amelyek segítenek a két terület összhangjának megtartásában.

Számtalan szakterületen szembesülünk túlterheltséggel, stresszel vagy akár időnként a túlórák jelenségével, és gyakran nehéz elválasztani a szakmai életünket a privát szféránktól. Összegyűjtöttük azokat az ötleteket, amelyekkel munkánk jellegétől függően kiegyensúlyozottabbak lehetünk a hétköznapokban, és hatékonyan kezelhetjük a feszült helyzeteket.

kezeljük a stresszt és időnként mondjunk nemet is.

Sokan nem tudjuk az irodában hagyni a megoldásra váró feladatainkat, és egyből rábólintunk, amikor a vezetőnk túlórázásra kér minket, pedig ennek nem kellene feltétlenül így történnie. A szüntelen munka helyett fontos minél több időt fordítanunk a regenerálódásra, a feltöltődésre. A túlórákat muszáj kordában tartani, különben eltűnik a munka és a magánélet közötti különbség, ami nagyon megnövelheti a bennünk lévő feszültséget. 

A stressz a fizikai és lelki egészségünkre egyaránt fenyegetést jelent, hiszen az állandó nyomás az élet minden területén elégedetlenség-érzéshez, vagy akár kilátástalansághoz vezethet, türelmetlenebbé, ingerlékenyebbé válhatunk tőle. Fontos, hogy ne fogadjuk el a túlzott mértékű stresszt az élet szükségszerű velejárójaként, amivel mindenképpen muszáj együttélnünk. Egy kihívásokkal teli időszak és a folyamatos feszült állapot között van különbség: a stressz tartós negatív válasz az élet külső problémáira, ám szinte minden esetben elsajátíthatunk helyette más viselkedésformákat is, amelyek csökkentik a ránk nehezedő nyomást.

a mindfulness technika kiegyensúlyozottabbá tesz minket.

Érje az embert bármilyen feszültség, létezik egy egyszerű, ám annál hatékonyabb módszer, amely megnyugtathat minket a nehéz helyzetekben. Dolgozzunk otthon, irodában vagy bárhol, keressünk egy nyugodt sarkot, ahol egy rövid időre zavartalanul meditálhatunk a mindfulness (tudatos jelenlét) módszerével: a figyelmünket tudatosan irányítva a jelen pillanatban tapasztalt érzések, érzetek felé.  

Szánjunk legalább 5 percet az ellazulásra, mert még ez a rövid időtartam is elegendő lehet ahhoz, hogy pozitív változást érjünk el. Ülhetünk lótuszülésben, törökülésben, de maradhatunk egy széken ülve is. Csukjuk be a szemünket, és koncentráljunk a légzésünkre. Vegyünk mély levegőt legalább 3 másodpercig, tartsuk benn 5 másodpercig, és csak ezután fújjuk ki. Az irányított légzés technikáját  gyakorolva a meditációhoz hasonló hatást érhetünk el: a megfelelő légzés éberebbé tesz, támogatja az immunrendszert, erősíti a koncentrációs képességünket és segíthet a szorongás oldásában is.

Dr. Richard Brown, A lélegzet gyógyító ereje című könyv szerzője szerint a tudatos légzés megváltoztatja az agy stresszre adott autonóm válaszreakcióját. Hatással van az idegrendszer paraszimpatikus ágára, amely így lassítja a pulzust és az emésztést, a nyugodtság érzését idézheti elő.

az irodai munka work-life feszültségei.

Közhelyes, mégis igaz: sokszor több időt töltünk a munkatársainkkal, mint a családtagjainkkal, és ez a helyzet rengeteg olyan feszültséget szülhet, amely kimozdíthat minket a komfortzónánkból, illetve nyugtalanságot okozhat bennünk.

Egy irodában ritkán vagyunk egyedül, általában több kolléga is dolgozik a közvetlen környezetünkben. A nagyobb vállalatokra jellemzőek az utóbbi évekig kifejezetten népszerű nagyobb, nyitott irodaterek (open office) ahol egyszerre akár több tucat munkatárs is tevékenykedik a maga munkaállomásán. Ezt a megoldást az utóbbi években egyre többen kritizálták, hiszen több szempontból is nehézséget okozhat munkavégzés közben. Egyrészt mások mellett nehezebben tudunk koncentrálni a feladatainkra, egyszerre túl sok inger ér minket, és nem feltétlenül vannak tekintettel egymásra a dolgozók, másrészt a munkatársak tömegében részben vagy teljesen megszűnik a privát szféránk.

Az open office mellett szólhat, hogy „elérhetővé” teszi a kollégákat, illetve kiváló eszköze lehet a közösségteremtésnek is, azonban kialakítása előtt érdemes végiggondolni, milyen munkafolyamatok zajlanak majd a térben, és ezek összeférhetőek-e egymással. Az is kérdés, hogy hogyan kezelik egyes munkatársaink, hogy bármikor hozzájuk szólhat valaki, és ezzel kizökkenthetik – ez nem feltétlenül jelent problémát a kisebb részekből álló, jól szeparálható, mechanikusabb munkát végzők számára, de a kitartó figyelmet, elmélyülést igénylő feladatok elvégzése sokszor hatékonyabb ingerszegényebb környezetben. Jó megoldás lehet például, ha csak a legfontosabb ügyekben keressük meg egymást személyesen, és a kisebb kérdéseket a céges levelezés, chat keretében beszéljük meg, mert ez nem aprózza annyira szét a munkafolyamatainkat. De mit tehetünk, ha a nyitott légterű irodában váratlan hívást kapunk, és egy családi ügyet kell megoldanunk? Ez nyilvánvalóan komoly frusztrációval jár, és megakaszthatja a szokásos munkamenetet. Ilyenkor jó, ha van lehetőségünk egy kicsit elvonulni nap közben is.

a kreatív szakmák kihívása.

A kreatív szakemberek munkájának velejárója, hogy újszerű, kifejezetten kreatív problémamegoldást igénylő ötleteket várnak tőlük sokszor erősen keretek közé szorított projektekben. Az ehhez vezető alkotófolyamat viszont nem feltétlenül működik a leghatékonyabban a klasszikus munkaidő-beosztás rendszerében, a megoldások keresése nem mindig ér véget a munkaidő végén, illetve az ötletek és a kivitelezés sokszor nem időzíthetők pontosan. Sokan hazaviszik a megoldatlan kérdéseket, és otthon is ezeken töprengenek, így a megosztott figyelem a munka és a magánélet összemosódásával jár.

A kreatív szakemberektől általában nyitott szemléletet, „think outside the box” megközelítést várnak el, ami nem mindig tud kibontakozni egy túlságosan statikus irodában, ami inkább gátolja, mintsem ösztönzi őket a szárnyalásra. A kreatív gondolkodást segítheti például a munkahelyi terek variálhatósága, az irodán belüli környezetváltozás lehetősége, mert ez a kreatív energiáikat is folyamatosan mozgásban tartja. A kifejezetten számukra készülő irodák tervezésekor a belsőépítészetben döntéshozók sokszor abba a hibába esnek, hogy a munka ingergazdag jellegét egy az egyben átültetik a téri megoldásokra is, és túlzottan stimuláló munkakörnyezetet hoznak létre. Persze az fontos, hogy inspiráljon minket a közegünk, de akit a munkája során rengeteg változás, vizuális inger, ötlet ér, arra nem feltétlenül egy maximalista berendezés van a legjobb hatással.   

A kreatív szakmában  szintén nagy kihívás a már említett ötletkényszer, hisz mindig új, friss és trendkövető megoldásokkal kell reagálni a felmerülő igényekre. Ebben akkor leszünk hatékonyak, ha napi szinten „edzésben tartjuk” az agyunkat, dolgozunk a rugalmasságunkon és lelkesen bővítjük megoldóképleteinket a kreatív blokkok elkerülésére. Segítségünkre lehet a Kaszás György kreativitásszakember által gyakran emlegetett SCAMPER-modell is, melyet alkalmazva, ötleteink egyesítésével, helyettesítésével, átrendezésével, adaptálásával, módosításával, másféle használatával, vagy éppen elhagyásával léphetünk a gondolkodás új ösvényeire.

egyensúly szabadúszóként.

Probléma lehet, ha freelancerként a saját lakásunkban dolgozunk, és teljesen elmosódnak a magánélet és a munka fizikai határai. Mindenképpen figyeljünk arra, hogy megtaláljuk az egészséges arányokat a privát szféránk és a feladataink között, másképp gondolataink mindig az elvégzendő teendőink felé kalandoznak majd, és soha nem tudjuk igazán kipihenni magunkat. Húznunk kell egy egészséges határt, lejártával kapcsoljuk ki a laptopot, töltsünk minél több időt szeretteinkkel és barátainkkal, különben a feltöltődés hiánya és a nagy mennyiségű munka rövid időn belül stresszhez vagy akár kiegéséhez vezethet. Ha olyan szektorban dolgozunk, amelyben a dinamikusan változó piacok lekövetése elengedhetetlen az optimális munkavégzéshez, akkor csak úgy tudunk szabadúszóként megfelelni, ha folyamatosan képezzük magunkat, illetve minél több folyamatot automatizálunk, mert ezzel is időt nyerhetünk.

Szabadúszóként a saját magunk főnökei vagyunk, így a felelősség a mi kezünkben van; ha elkalandozunk, másra fordítjuk figyelmünket nap közben, kicsúszhatnak kezünk közül a feladatok. Szabjunk határidőket magunknak, alakítsunk ki egy tervet, hogy nagyjából mennyi időt szánunk egy-egy munkafázisra, és máris közelebb kerülünk a napi célok megvalósításához.

Az otthon, egyedül dolgozók egy idő után „szakmailag” magányosnak, motiválatlannak érezhetik magukat. Időnként mozduljunk ki a lakásból, és töltsünk el egy munkanapot valamelyik hangulatos kávézóban, co-working irodában vagy akár cukrászdában, ahol új ingerek érhetnek minket. A közösségi irodákban nem csak baráti, hanem szakmai kapcsolatokra is szert tehetünk a hasonló területen dolgozó kollégák megismerésével, illetve a szakmai programokon való részvétellel.

A szabad napirend nem feltétlenül jelent kisebb munkamennyiséget, így hamar igény formálódhat arra, hogy saját munkarutint alakítsunk ki és önmagunk olykor szigorú feletteseivé is váljunk. A szabadúszó lét vonzó lehet azoknak, akik rugalmas keretek között szeretnek dolgozni, mindazonáltal nem mindenki alkalmas arra, hogy felügyelet nélkül lássa el a feladatait. Saját magunk főnökeiként még nagyobb kihívást jelenthet, hogy képesek legyünk elkülöníteni a munkát a magánéletünktől és megtalálni a kettő közti egyensúlyt.

tudjon meg még több érdekességet a munka világáról a Randstad karrieroldalon.

tovább böngészek
címkék Karrier