a reflektorfényben: Jacco Klerk, mérnök és emberierőforrás-menedzsment szakértő

Minden mérnök sokat tanulhat egy olyan volt mérnöktől, aki ma a munkaerő menedzselésében segíti ügyfeleit.

Jacco Klerkkel, a Randstad globális ügyfélmegoldásokért felelős alelnökével és volt repülőmérnökkel beszélgettünk a mérnöki szakma elvárásairól és változásairól.

Mesélne kicsit mérnöki hátteréről és arról, hogyan került végül a Randstadhoz?


Ipari menedzsment és repülőmérnöki diplomám van, és a mai napig megvan a repülőgép-karbantartói mérnöki engedélyem.

Gyermekkorom óta lenyűgözött a repülés, főleg az űrrepülés. Körülbelül 12 éves lehettem, mikor az űrsikló megtette első útját, és onnantól kezdve nem volt megállás.

Majd’ harminc éve, 1989-ben lettem mérnök. Nagyon élveztem a munkám; főleg a tervezés és karbantartás izgatott. Majd egy idő után csoportvezető lettem, és a teamemmel sikerült a karbantartási optimalizálás sztenderdjét globális szinten megemelni.

Aztán inkább az űrrepülés felé fordultam, és ezen a pályán mozogtam sokáig. Itt kezdtem el igazán az emberierőforrás-menedzseléssel foglalkozni; leginkább a tervezés, a munkaállapot (SoW) outsourcing és a nemzetközi együttműködések problémáinak megolda volt a feladatom. Ma globális tehetségkutatással, emberi erőforrás menedzselésével és a HR technológiák használati alkalmazásával foglalkozom elsősorban.

Mennyi ideig volt a mérnöki pályán, mielőtt tanácsadó lett?

A karbantartási mérnöki szakmában dolgoztam húsz éven át, és azóta is, bár átkerültem a toborzási oldalra, leginkább mérnöki és űrtechnológiai ügyfelekkel foglalkoztam.

Mivel „hibrid-tanácsadó” vagyok, ezért megértem ügyfeleink napi kihívásait, mivel én is tapasztaltam őket, mikor mérnökként dolgoztam. Tanácsadóként is először megvizsgálom ügyfeleink hosszú távú terveit, milyen projektjeik vannak az elkövetkező években, és abban segítek, hogy ezekben milyen munkaszervezési és stratégiai megoldásokkal tudjuk őket támogatni.

Hogy néz ki egy átlagos napja?

Az életemben nincs két egyforma nap. Nemzetközileg elismert, világszínvonalú ügyfelekkel foglalkozom, mivel manapság mindannyiuknak mérnöki pozíciók tömkelegét kell betölteniük. Ez nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy kreatív lehessek, és a csapatommal  nap mint nap megbízható megoldásokat keressek egy gyorsan változó környezetben Ezt nagyon izgalmasnak találom.

A napi munkám elég széles körű a stratégiai tervezéstől a tehetségkutatásig, a foglalkoztatói márkateremtéstől a munkaerő-szervezésen át az eszközhasználat fejlesztéséig. Természetesen foglalkozom ezen kívül a jelöltek megismerésével és a munkaerő dinamikusságának megőrzésével is, hiszen a mérnöki szakma rendkívül gyorsan változik, így nem könnyű ügyfeleinket jó tanáccsal ellátni.

Milyen mérnöki pályák lendülhetnek fel a jelenlegi és jövőbeli munkaerőpiacon?

A gyorsan fejlődő technológiának és informatikai fejlesztéseknek köszönhetően a mérnökökre többféle diszciplinában is nagy szükség lesz. A következő években várhatóan az alábbi öt területen alakul ki a legnagyobb igény:

Szoftverfejlesztés, az IT-tól a beágyazott rendszerekig.
Közlekedésmérnökség. Ez elég nagy területet foglal magába az autóktól a vasúton át az űrkutatásig, mind dizájnban, mind fejlesztésben van hová fejlődni. Úgy gondolom, hogy az űrkutatás például a közeljövőben a jelenleg meglévő technológia optimalizálásán fog dolgozni, majd tíz-tizenöt év múlva új és új platformok válnak elérhetővé.
Várostervezési mérnökség. A fejlesztéstől az új infrastruktúra-hálózatig.
Környezetvédelmi mérnökség. A népességnövekedés rengeteg feladatot ró ránk az újrahasznosítástól az energiaproblémákig.
Biogyógyászati mérnökség. Az elidősödő társadalomtól az új gyógyászati technológiákig. Jellemzően csak az új gyógyszereket látjuk jelentősnek, pedig rengeteg egyéb fejlesztés várható még ezen a szakterületen. Például hány ember szenved porckorong-problémáktól, és nincs erre gyógyír a mai napig! Az új technológiáknak, például a 3D nyomtatásnak köszönhetően azonban már látszik a megoldás, és talán tíz-tizenöt év múlva pótolni, cserélni tudjuk majd valaki porckorongját. Ennek segítségével megnőne az emberek mobilitása is. 

Vannak-e olyan képességek, ismeretek, melyeket ugyan régen nem tartottak a mérnöki pályához szükségesnek, ma mégis elengedhetetlenek a munkavégzéshez? Például kell-e  IT-tudás egy gépészmérnöknek?

Az én meglátásom szerint ez egy nagyon fontos kérdés, mivel napjainkban a szervezetek hatalmas változásokon mennek keresztül. A mérnöki társaságok hagyományosan begyöpösödöttnek tűnhettek, de mára a változás középpontjába álltak.

Ami szerintem kardinális kérdés, az az, hogy a mérnököknek legyen technológiákon átívelő tudása. Azaz egy gépészmérnök értsen valamelyest az elektronikához, a biomérnökök és környezetvédelmi mérnökök pedig ismerjék a legújabb fejlesztéseket is.

Ha nem a termelési oldalt nézzük, a soft skillek megléte is legalább annyira fontos a mérnökök esetében. Ma már semmi nem működik önmagában, a mérnökök is egyre inkább csapatokban dolgoznak, így felértékelődik a kommunikációs készség: pontosan és egyértelműen kell kommunikálniuk.

A másik két legfontosabb készség is a kapcsolattartáshoz kötődik. Egyrészt fontos a hatékony csapatmunka: a mérnököknek úgy kell hatékonyan együtt dolgozniuk, hogy talán a team másik fele egy teljesen másik kultúra gyermeke, és a világ másik végén él. Emellett fontos, hogy egy mérnök jó szervező legyen: tudjon sorrendet felállítani a feladataiban, menedzselje jól az idejét, tervezzen hatékonyan az erőforrásokkal.

Ehhez persze egészséges adag elkötelezettség és elszántság kell és az, hogy minden helyzethez könnyen alkalmazkodni tudj. 

Mit tartogat Ön szerint a jövő a mérnökök számára?

Egészében úgy látom, hogy igencsak fényes jövő vár a mérnökökre, és nem csupán az új technológiák miatt. Úgy látom, hogy a legizgalmasabb dolog, ami a pályával történt az, hogy egyre vonzóbb szakma lesz a tehetségek számára. Ez lesz szerintem a változás mögött álló legnagyobb erő.

A történelem folyamán a mérnöki pálya mindig is lassan változott, főleg szervezetileg. Ha viszont most megnézzük, hogy mekkora globális hálót építettünk ki mérnöki  és technológiai ügyfelekkel, hogyan győztük le a közeledő visszavonulási hullámot a szektorban, és hogyan változtattuk meg a foglalkoztatói márkák megítélését az új HR technológiák segítségével esztétikusról megnyerőre, azt kell mondjuk, megugrottuk a változást.

Ezek a változások teszik a mérnöki pályát sokkal dinamikusabbá mind foglalkoztatói, mind munkavállalói szempontból. Sosem volt még ilyen erős ez a terület. Egyre bonyolultabb szociális problémákat feszeget, így egyre több ember számára kínál vonzó alternatívát.

Ettől függetlenül világszinten még mindig vannak hiányosságok a diverzitást illetően a mérnöki területen, így még sok munka vár ránk.

A mindennapos kihívás a pályán az, hogy hogyan alkalmazkodjunk az új termékekhez és megoldásokhoz, miközben új tehetségeket vonzunk be a szektorba. De ez csak a kezdet. És itt térnék ki saját kezdeményezésünkre, a Randstad Williams F1 Mérnökakadémiára, amelynek célja ennek a változásnak az előmozdítása a szakmában.

 

A Randstad 2006 óta a Williams Martini Racing Team hivatalos partnere. A kapcsolatunk alapja közös értékrendszerünk és az elszántságunk, hogy valódi eredményeket hozzunk; és mindkét téren a legfontosabb az, hogy milyen embereket alkalmazunk. A partnerségnek köszönhetően sok tapasztalatot gyűjtöttünk a mérnöki toborzás területén, illetve az együttműködés lehetőséget teremt arra, hogy mérnöki helyet kereső jelöltjeinket a rendelkezésre álló legjobb mérnöki pozíciókban helyezzük el. 

< vissza az előző oldalra

hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Szóljon hozzá!

  1.  
elküldöm