a "kitartó munkaerő" kialakítása, avagy hogyan maradjunk versenyképesek.

Röviden: A munkaerő  kitartása fontos a vállalatnak, hogy világszinten is versenyképes lehessen, mert csak így képes talpra állni minden szervezeti átalakulás után újra és újra.

Amikor a globális munkaerő kialakításán gondolkozunk, a kitartás szerepel a legfontosabb tulajdonságok között? Ha nem, miért nem?

A kitartás olyan tulajdonság, amelyre azért van szüksége egy vállalatnak, hogy minden változásra (gyorsan) reagálni tudjon. Mind a cégeknek, mind az alkalmazottaknak tudniuk kell alkalmazkodni, egy bukás után újra felállni.

A vállalatoknak is meg kell tanulniuk a "talpra állás művészetét", alkalmazkodniuk kell ahhoz, ami a világpiacon történik, különben lemaradnak. A kitartás lényege nem a bukás elkerülése: hanem az, hogy felismerjük hibáinkat és tanuljunk belőlük, ezzel téve jövedelmezőbbé cégünket.

A kockázatmenedzsment fontossága

A talpra állás képessége a kockázatmenedzsment egyik meghatározó eleme. Andrew Zolli, a „Resilience: Why Things Bounce Back” című kötet társszerzője szerint mára szükségszerű, hogy a cégek „agilisabbak legyenek, nemcsak az ismert kockázatokkal szemben, de az előre nem látott veszélyekkel szemben is.”

A kockázatmenedzsment stratégia kidolgozása jó lehetőséget kínál arra, hogy megnézzük, miképpen tudnánk cégünk talpra álló képességét növelni, valamint tehetségmenedzsment programunkat fejleszteni. Azáltal, hogy a rugalmasság növelésére több módszert is felállítunk, a változásokra is sokkal jobban tudunk majd reagálni.

Ha pontosan tudjuk, mire mit lépünk, növeljük a gyakran jelentkező problémákkal szembeni túlélési esélyeinket. Ez különösen fontos egy olyan világban, ahol az ipari kémkedés és nagy értékű hackelés szinte mindennapossá vált. Ha nem ismerjük a cégünket fenyegető összes potenciális veszélyt, azt kockáztatjuk, hogy nem tudunk majd rájuk időben reagálni.

Koncentráljunk az egyénre!

Ha az alkalmazottak kitartó képességét növeljük, az hosszú távon segít a cégünknek  abban, hogy minden előre nem látott problémát leküzdjön. Vagyis kifizetődő különféle módszereket kidolgozni arra, hogy dolgozóink alkalmazkodni tudjanak az iparági és szervezeti változásokhoz, amelyekből egyre többet tapasztal a világ.

Alkalmazottaink talpra állási képességének növelését kezdjük a példamutatással: fontos, hogy a vezetőség megmutassa, hogy minden kihívásra válaszol, ez az egész csapatra jó hatással lesz.

A fejlesztőprogramok mellett még egy nagyon fontos dolgot tehetünk a kitartás növelésére nagyobb erőfeszítés nélkül: biztosítanunk kell a munkavállalókat a támogatásról. Ha valakinek problémái vannak, akkor nyugodtan forduljon hozzánk, az ajtónk mindig nyitva áll. Így növelhetjük egyéni kitartásukat, és fenntarthatjuk produktivitásuk.

Hogyan tegyünk mindenkit érdekeltté

Alison Taylor, a BSR (Business for Social Responsibility) igazgatója szerint „egy ellenálló céges kultúra kiépítése kiváló befektetés.” A talpra állás képességének fontosságát kihangsúlyozandó Taylor így érvel: „az időzónákon, földrajzi távolságokon és különböző termékvonalakon átívelő üzletmenet (…) kiemelten fontossá teszi a szervezet mátrixos felépítését és a közös felelősségvállalást.”

Taylor így folytatta: ezzel voltaképp erősíthetjük a talpra állás képességét, mivel növeli a kooperációs készséget és az információáramlást. Ez azt is jelenti természetesen, hogyha a cégek globálisan versenyképesek akarnak maradni, akkor legalább olyan ellenállóaknak kell lenniük, mint versenytársaiknak.

Az ellenálló munkahelyi kultúra „a közös felelősségvállalás és felhatalmazás előnyeit kiegészíti az egyéni kockázatvállalással és a problémák jelzésével” - foglalta össze tapasztalatait Taylor.

A kitartás szinte mindig a munka iránti elköteleződésből és bevonásból ered. Az elkötelezett alkalmazottakat jobban érdekli saját szerepük a cégben, illetve a szervezet sorsa. Így baj esetén nagyobb valószínűséggel keresnek olyan megoldást, amely mind számukra, mind a cég számára a legjobb lesz.

Az ellenálló munkaerő kiépítése nem egyik napról a másikra zajlik, de ha elég időt és pénzt fektetünk az ügybe, sok előnyt fedezhetünk majd fel. A versenyképességhez ugyanis elengedhetetlen, hogy mindenre legyen válaszunk, bármi is vár minket a jövőben.

A munkaerő kétségkívül a versenyképesség egyik kulcseleme. Szeretné megtudni, hogyan vonzhatja be a tehetségeket? Nézzen körül Employer Branding Központunkban!

a szerzőről

Anthony Hodge - Globális Tartalom- & Digitális Marketingkommunikáció menedzser

Anthony Hodge több mint 15 éves marketing- és kommunikációs tapasztalattal rendelkezik. Az ő feladata előtérbe hozni a Randstad szellemi vezetői szerepét, valamint bemutatni a globális munkaerő-piaci kutatásaink eredményét az iparágvezető közönségnek. A fontos tartalmak gyártása mellett Anthony a HR Transformation Forum programmenedzsere: ez egy 150 globális HR-vezetőt magába foglaló „think-tank” csoport, amelyben valósidejű dilemmákat és stratégiákat beszélnek meg a szakértők.

< vissza az előző oldalra

hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Szóljon hozzá!

  1.  
elküldöm