stresszkezelés a munkahelyen

Energiátlanság, szomorúság, önbizalomhiány, csökkenő teljesítmény – ezek a stressz klasszikus jelei. A 21. századra jellemző állandó rohanás, a felfokozott munkatempó és a teljesítménykényszer stresszhez, majd komoly betegségekhez (depresszióhoz, elhízáshoz, cukorbetegséghez, szív- és érrendszeri problémákhoz) vezethet.

A hosszú távú munkahelyi feszültségek (felhalmozódó feladatok, szoros határidők, belső konfliktusok) tönkreteszik a koncentrációnkat, gyengítik a teljesítményünket, és olyan kimerültté tesznek minket, hogy képtelenek leszünk pontos és eredményes munkát végezni. De van egy jó hírünk: már a munkahelyen búcsút inthetünk a feszültségeknek.

a stresszről dióhéjban

A stressz eredetileg azért alakult ki bennünk, hogy egy magasabb felkészültségi szintre emelje az emberi test működését. Az ősember ennek köszönhetően élhette túl a küzdelmet egy veszélyes ragadozóval: nőtt az adrenalinszintje, emelkedett a pulzusa és a vérnyomása, ebben az állapotban pedig nagyobb erőt tudott kifejteni, könnyebben meg tudott birkózni a rá leselkedő fenyegetésekkel. A stressztünetek ma is hasonlóak egy zajos tömegben, a pörgős munkahelyeken, de ez az állapot ma már nem a túlélésünket szolgálja, hanem betegségeket idéz elő bennünk.

A folyamatos feszültség gyengíti az immunrendszer működését, így egy sima influenza is könnyen ledönt minket a lábunkról. A stressz miatt idővel hozzászokunk ahhoz, hogy a kelleténél jobban megfeszítsük a vázizomrendszerünket, ez pedig gyötrelmes derékfájdalmat okoz. És még ennél is rosszabb, hogy az intenzív idegeskedés miatt az egekbe emelkedik a vérnyomásunk, ami súlyos betegségekhez (pl. stroke-hoz) vezethet. Engedjük el a tengernyi feladat miatti feszengést, ami hosszú távon tönkretesz minket! Összegyűjtöttünk néhány módszert, amelyekkel már a munkahelyünkön legyőzhető a stressz.

relax, időmenendzsment és szünetek

Tervezze meg a napját, gazdálkodjon jobban az idejével. Már az is sokat jelent, ha reggel pontosan érkezik (vagy a megszokottnál egy kicsivel korábban), mert így hatékonyabban megtervezheti a napját. Nem kell kapkodnia és idegeskednie a feladatokon, mindenre elég idő jut, és jobban elmélyedhet a napi ügyekben. Csökkenti a stresszfaktorok számát, ha a nap végén átgondolja az elvégzett feladatokat, és értékelni is tudja a megoldott ügyeket.

Az állandó munka kimerítő monotonitásérzetet kelt bennünk, és jelentősen csökkenti az eredményességünket. Sokkal hatékonyabbak leszünk, ha óránként tartunk néhány perc szünetet, hogy ne daráljon be minket a feladatok mókuskereke. A pihenés perceiben azonban nem jó, ha az e-maileket és a közösségi oldalakat pörgetjük, mert ezek csak még több ingerrel bombázzák az idegrendszert, és így nem lehet kikapcsolódni. Keressen inkább olyan tevékenységet, ami teljesen ellazítja. Hallgassa meg az egyik kedvenc zenéjét, sétáljon egy kicsit, vagy gondoljon pozitív dolgokra.

Még jobb, ha elsajátít néhány relaxációs technikát, amiket a munka szüneteiben is gyakorolhat. Keresse meg az iroda legnyugodtabb sarkát, és végezzen nyújtó gyakorlatokat! Ismerje meg azokat a meditációs módszereket, amelyek nyugalomra hangolják a gondolkodását. Ezekkel a rendszeresen végzett gyakorlatokkal ellazíthatja a feszült izomzatát, és ellenállóbbá teheti a stressztől legyengült immunrendszerét. Az igazi nyugalmat csak akkor érheti el, ha ötvözi a testi és lelki ellazulást.

A relaxáció mellett legalább ennyire jó feszültségoldó módszer, ha kipróbál egy új sportot, vagy elmegy jógázni. Meséljen a gondjairól a barátainak, ez szintén kiváló kiindulópont lehet a megoldáshoz, a belső problémák elengedéséhez.

motiváló munkakörnyezet, feszültséglista és önismeret

Az ember szívesebben dolgozik egy olyan asztalnál, amelyet szép és illatos virágok, személyes tárgyak és fényképek tesznek otthonosabbá. Csak rajtunk múlik, mennyire válik színessé, élhetővé és kényelmessé a minket körülvevő környezet! Ezek az apró, mégis pozitív élmények pozitív hatással vannak a hangulatunkra, meghozzák a munkakedvünket, és csökkentik a stresszt.

Még hatékonyabbak leszünk, ha egy listán összegyűjtjük azokat a stresszorokat, amelyek nap mint nap nyomasztanak minket a munkahelyünkön. Tegyünk különbséget a kifejezetten a munkahelyen jelentkező feszültségkeltő tényezők (pl. hatalmas elvárások, rossz csapatdinamika, túl sok túlóra) és a személyünkből fakadó problémák között (pl. pesszimizmus, önbizalomhiány). Próbáljunk minél többet gondolkodni azon, hogyan lehetne nullára redukálni a listán szereplő pontokat, és a siker érdekében kérjünk tanácsot a munkatársainktól, családtagjainktól is.

A munkahelyi feszültség leküzdésére az is kiváló megoldás, ha jobban megismerjük saját magunkat. Az önfejlesztéssel, egy pozitívabb szemlélet elsajátításával teljesen átalakíthatjuk a környezetünkről és a világról való gondolkodásunkat. Ez a mentális ellazulás és átalakulás nemcsak a munkahelyi teljesítményünkre, hanem a magánéletünkre is pozitív hatással lesz.

Ismerjen meg minél több stresszűző stratégiát, hogy ne csak a munkahelyen, hanem a magánéletben is kevesebb feszültségben legyen része!

< vissza az előző oldalra