Nyertes kombináció: magyar alapszak és külföldi mester

Nyertes kombináció: magyar alapszak és külföldi mester 
Interjú dr. Gedeon Valériával, a Randstad Hungary munkaerő-közvetítő és -toborzó senior tanácsadójával.

Ha külföldi tanulmányaid végeztével Magyarországon szeretnél munkát vállalni, akkor bizonyos területeken jóval magasabb bérre számíthatsz. Viszont a rátermettségedet és elszántságodat alaposan be kell bizonyítanod, mert a magyar piacra szakosodott fejvadász cégek és a hazai vállalatok elsősorban a magyar egyetemekről kikerülő jelentkezők képességeit ismerik, és előfordulhat, hogy tartanak attól, visszaköltözöl külföldre. 

Előnyt jelent-e a magyar munkaerőpiacon egy külföldi diploma?

A nagyon neves egyetemek esetében, például ha valaki Cambridge-ben végzett, biztosan. Ugyanakkor, ha valaki rögtön az érettségi után külföldre megy, majd a tanulmányai végeztével hazatér, a munkaadókban meglehet az a félelem, hogy a jelentkező csak ideiglenesen jön Magyarországra, és amint ajánlanak neki egy állást külföldön, ahol ugyanezt négyszer annyiért tudja végezni, visszamegy.

Mi lehet a megoldás erre a problémára?

Magyarországi munkavállaláshoz nagyon jó kombináció lehet, ha valaki az alapdiplomát itthon, a mestert pedig külföldön csinálja, vagy fordítva. Annak is sok haszna lehet, ha külföldön nem egy teljes szakot, hanem valamilyen neves szakmai továbbképzést végez el.

Magasabb lehet a bérigénye a jelentkezőnek, ha van egy külföldi bizonyítványa?

A külföldi diploma inkább a nyelvtudás miatt jelenthet előnyt: a Shared Service Centerekben (SSC) akár 30 százalékkal is többet kereshet az, akinek különleges – például holland, dán és svéd – nyelvtudása van, és pluszpontot jelent, hogy ezekben az országokban magas színvonalú az oktatás. Bizonyos vállalatoknál, szakmában kifejezetten keresik a külföldi végzettséget. Például jogászok esetén egy LL.M. diploma kiemelhet a tömegből. 

Többet ér egy jó szakmai gyakorlat, mint egy külföldi diploma?

Ha nagyon sarkítani szeretnék, igen. Ha a vállalatnak neve van a piacon, és lehet tudni, hogy a jelentkező érdemi munkát végzett a gyakorlata alatt, akkor magyarországi munkavállalás esetében többet ér a tapasztalat, mintha begyűjtött volna még egy diplomát. Pályakezdők esetén azonban szektoronként eltérőek lehetnek a követelmények.

Miért érhet többet a szakmai gyakorlat?

Mert tudatosságot sugall, ami sok felvételizőből hiányzik. Ha például valaki eltölt egy szakmai gyakorlatot egy külföldi gyógyszeripari vállalatnál, majd itthon felvételizik egy hasonló céghez, nyert ügye lehet, hiszen látszik; őt ez a terület érdekli. 

Mit várnak el az álláskeresők?

Az 1980 után született Y és még inkább majd az 1995 utáni Z generációknál jól látszik egyfajta kettősség. A munkahelyükön valamiféle flow-élményre vágynak, például hogy füves dombon ülve dolgozhassanak vagy legyen különleges kantin a munkahelyükön. Úgy tűnik, talán fontosabb nekik, hogy milyen juttatások és szolgáltatások vannak egy cégnél, mint a konkrét feladat. Éppen ezért szeretnek SSC-khez jelentkezni, mert itt egyéb juttatások is motiválják őket: például csocsózhatnak a tízperces szünetekben vagy kiutazhatnak távol-keleti országba tréningre.